Álmos Péter: Kopogtatni fogunk a Belügyminisztériumnál
Nehéz lesz – mondta Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara frissen megválasztott elnöke a tisztújító küldöttközgyűlést követő sajtótájékoztatón. A Medical Online kérdéseire válaszolva elárulta azt is, jelenleg is folynak szakmai egyeztetések a kamara és az egészségügyért felelős államtitkárság között, de asszisztálásban – ahogy eddig – ezután sem lesznek partnerek.
A tavaszi, szolidaritási hullám lecsengését követően számít a tagság lemorzsolódására Álmos Péter, akit szűk többséggel választott a hivatásrend elnökévé november 25-ei küldöttközgyűlés. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy kollégáik nagy része belátja, hogy szükség van a MOK-ra, mert ez az egyetlen olyan testület, amely képes képviselni az orvosok érdekeiket.
Nehéz lesz megtartani és bővíteni a tagságot, de olyan programot tettünk le az asztalra, amely alkalmas lehet erre – fogalmazott a megválasztott elnök, aki öt pontban foglalta össze, melyek az új ciklus főbb feladatai, amelyek miatt „megéri kamarai tagnak lenni”:
- érdekérvényesítés;
- jogvédelem;
- szakmai köztestületi szerep megerősítése;
- társadalmi küldetés és szerep betöltése;
- a kamara szervezetének átalakítása.
Kiemelt feladatunk, hogy tájékoztassuk a közvéleményt arról, mi az orvosi kamara szerepe, és hogy a kollégák és a betegek olyan egészségügyi rendszerrel találkozzanak, amely mindkét fél megelégedésére szolgál – foglalta össze Álmos Péter.
Erodálódik, veszít vonzerejéből az előző ciklusban kidolgozott és 2020 őszén elfogadott orvosi bértábla, erre utal, hogy egyre többen hagyják el az állami egészségügyet, és keresik a boldogulást a magánellátásban vagy külföldön – avatott be a részletekbe Álmos Péter, jelezve, hogy ezért felül kell vizsgálni a bérezést.
Létrehoznak olyan szakmai munkacsoportokat, amelyeknek feladata az lesz, hogy hozzátegyék a gyakorlatban felgyülemlő tapasztalatokat az egészségügy folyamatban lévő, bár ismeretlen program mentén zajló átalakításához – ígérte az elnök, hozzátéve, hogy olyan jogvédelmi rendszer kiépítésén is dolgozik a kamara, amely biztonságot nyújt a vonatkozó szabályozás nyomán egyre inkább függő helyzetbe kerülő orvosok számára.
Mediációval mérsékelné a kamara a gyógyító munka során egyre gyakoribb súrlódásokat:
Szeretnénk megmutatni a betegeinknek, hogy miért egyre leterheltebbek és fáradtabbak az orvosok, egyúttal közvetíteni a kollégák felé a betegek problémáit – szögezte le Álmos Péter.
A kamara nem használja ki a rendelkezésre álló digitális lehetőségeket – indokolta a kamarai szervezet átalakításának szükségességét az elnök, aki szerint a strukturális reform a fiatal generációk megnyerésének érdekében is szükséges. Ösztöndíj alapítással kívánnak nyitni az orvostanhallgatók felé is.
Kopogtatni fogunk a minisztériumnál, hogy visszakaphassa a kamara az etika önrendelkezést, mert a társadalom számára is fontos, hogy az államtól független szervezet bírálja el a gyógyító munka során felmerülő panaszokat. Olyan etikai rendszert dolgozunk ki, amely a kormányzatnak is megfelel és leginkább szolgálja az orvosok és társadalom érdekeit – jelentette ki az elnök.
Gondoznunk kell a kamarai közösséget, hogy csillapítsuk az orvostársadalmat is terhelő feszültségeket. Tesszük mindezt továbbra is az eddig megszokott transzparenciával – jegyezte meg végül MOK frissen megválasztott elnöke.
Az őszinte és tiszta beszéd hiánya – így reflektált Álmos Péter arra a kérdésre, mi ma az egészségügy legnagyobb problémája. Úgy vélte, az ágazat átalakításának programját nyilvánosságra kell hozni annak érdekében, hogy mindenki világosan láthassa, mi annak az iránya, és amelyhez a kamara is hozzáteheti szakmai javaslatait.
Nem lesz elkerülhető a konfrontáció, de meg kell akadályozni a polarizációt
Meg kell gátolni azt a fajta polarizációt, ami a magyar társadalomra jellemző, és a mostani kamarai választás során az orvostársadalomba is beszivárgott – így reagált Álmos Péter lapunknak arra a felvetésére, hogy miért szűkült ennyire az elnökség négy évvel ezelőtti tisztújításon elért kétharmados támogatottsága (Álmos Pétert 109 küldött támogatta szavazatával, Kozma Gábort 83).
A küldötteknek abban a kérdésben kellett dönteniük, milyen tárgyalási stratégiával közelítsen a kamara a döntéshozókhoz: megtartsa az elmúlt négy évben felmutatott arcélét, vagy visszatérjen ahhoz, amely az Éger-érát jellemezte. Kétségtelen, hogy a négy évvel ezelőtti választáshoz képest most ez az utóbbi vonal erősödött – ismerte el a kamara új elnöke. Álláspontja szerint a szoros eredmény oka volt az is, hogy Kincses Gyula mindössze két hete jelentette be, hogy nem újrázik az elnöki poszton, így nagyon rövid idő maradt a kampányra és arra, hogy az elnökjelöltek széles körben tudják bemutatni, ütköztetni az elképzeléseiket.
Kétségtelen, hogy számos konfrontációs felület nyílt az előző ciklusban a kormányzat és a kamara között, valószínűleg ez most sem lesz elkerülhető, mert „asszisztálásban” eddig sem voltunk, és ezt követően sem leszünk partnerek – folytatta Álmos Péter, ugyanakkor elmondta azt is, a háttérben több kérdésben is folynak egyeztetések fontos szakmai kérdésekben. Példaként említette, hogy éppen két napja kapták kézhez Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár levelét, amelyben a MOK közreműködését kérte a protézisregiszter értékalapú egészségügyet támogató teljes felülvizsgálatában.
Szeretnénk megmutatni, hogy az egyes ellátások esetében mik a vezető problémák, melyek az ütközési pontok az ellátók és a társadalom között. Ugyanakkor a kamarának feladata az is, hogy a szakmán belül is kezelje az ellentéteket, amelyek például az SBO-k és az alapellátás között felmerülhetnek – magyarázta a proaktív szakmai munkacsoportok létrehozásának szükségességét az elnök. Megemlítette azt is, hogy azért a sürgősségi ellátás hozta példaként, mert az új alapellátási ügyeleti rendszer bevezetése nyomán nőtt a forgalom az SBO-kon a kollégáktól érkező visszajelzések szerint.
Karbantartott bértábla, motiváló elemekkel
Az orvosi jövedelem túlnyomó részét az alapbérnek kell jelentenie – hangsúlyozta az elnök arra a kérdésünkre válaszolva, egyetértenek-e azzal az ágazatvezetői elképzeléssel, hogy szakmák, leterheltség, progresszivitási szint szerint differenciálják az orvosi béreket. – Többé-kevésbé egyezik a kamara álláspontja Takács Péterével, aki még az Országos Kórházi Főigazgatóság vezető-helyetteseként vázolta fel az ügyeleti bérezési rendszert. Abban is szerepet kaptak a leterheltség, a szakma és centrum szerinti kategóriák. Jó, ha a jövedelemben megjelenhetnek motiváló tényezők, azonban az alapbér eltérítése olyan torzulásokat okoz, ami ismét hiányszakmák kialakulásához vezet.
Egyelőre nincs kiforrott kamarai álláspont arról, milyen szempontok szerint lehetne differenciálni a béreket, de a személyes véleményem az, hogy a speciális szaktudást kiemelt díjazással is el kell ismerni. Ügyelni kell ugyanakkor arra is, hogy ez képzési kötelezettséggel, tudásmegosztással is járjon. Az orvoslás konzultatív szakma, ezért egyensúlyban kell tartani a béreket, amihez egységes, folyamatosan karbantartott bértábla szükséges – zárta Álmos Péter.
