Alapellátás: mentességet javasolnak az iparűzési adó alól
A háziorvosi tevékenység mentesítését a helyi iparűzési adó alól, a szakorvosi vizsgával rendelkező háziorvosok szakorvosként is történő finanszírozását, illetve az alapellátási szerződések egységesítését a háziorvosok és védőnők esetében is tartalmazza az új alapellátási törvény tervezete, amelyet napokon belül társadalmi egyeztetésre bocsátanak, mondta Zombor Gábor szombaton egy zalakarosi konferencián.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi államtitkára az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ) ülésén közölte: napokon belül lezárul a közigazgatási egyeztetés, ezt követően bocsátják társadalmi vitára az új önálló jogszabály tervezetét, amelyet a tervek szerint május 6-án terjesztenek a kormány elé.
Az államtitkár beszélt arról, hogy az idén az egészségügyi alapellátás számára biztosított plusz 10 milliárd forint mellett a jövő évi költségvetési tervezetben is szerepel 10 milliárd forint erre a célra, de a szándék az, hogy 2017-ben, majd 2018-ban is biztosítsák ezt a többletforrást.
Zombor Gábor kifejtette: a jogszabály nem kíván változtatni a fenntartón, vagyis az egészségügyi alapellátás továbbra is a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik majd, de a háziorvosok és a praxisok nagyobb védelme érdekében az önkormányzatok esetleges változtatási szándékai ellen jogi védelmet építenének be a jogszabályba.
"Semmiféle államosításról, állami kézbe vételről nincs szó, nem merült fel az, hogy a jelenlegi vállalkozói struktúrát megváltoztassuk" - mondta, kiegészítve ezt azzal, hogy a jogszabály az orvosra és a védőnőre bízza, milyen jogviszonyban kíván dolgozni. Szeretnék megerősíteni az alapellátásnak a megelőzésekben és a szűrésekben játszott szerepét, s ezt a "rendszerszintű programot" a fogászati alapellátásban indítanák el egy, a teljes lakosságra kiterjedő szűrőprogrammal, amelyhez a plusz forrást is biztosítanák.
Zombor Gábor kitért arra, hogy a törvényjavaslat szerint az egyéb szakképzettséggel rendelkező háziorvosokkal, kérésük alapján az egészségbiztosító a jövőben köteles finanszírozási szerződést kötni, és ugyanolyan jogosítványokat kapnának, mint egy szakellátó. Azt is kezdeményezik, hogy a korábbi ötletet megvalósítva, szakmai és pénzügyi érdekvédelmet biztosító, kollegiális szakmai vezetői szinteket alakítsanak ki az alapellátásban, és ezért plusz juttatásban részesüljenek a vezetők.
Az államtitkár utalt arra, hogy a védőnők az egységes feladatellátási szerződés és a jogviszonyuk szabad megválasztása mellett központi szerepet kapnának a gyermekorvosokkal karöltve végzett tevékenységben. Nagyobb szerepet adnának a foglalkozás-egészségügynek is, mégpedig a prevenciós programokban való fokozottabb részvétel biztosításával.
A hallgatóság, háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok, védőnők szakmai szervezeteinek képviselői, nagy tetszéssel fogadták Zombor Gábor bejelentését, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok számára mentességet javasolnak az iparűzési adó alól. Az államtitkár jelezte azonban azt is, hogy ebben a legnehezebb előrelépni, mert a gazdasági tárca legfeljebb a helyi önkormányzatokra bízná, adómentességet adnak-e.
Kitért arra is, hogy a korábbinál hatékonyabb ösztönző rendszert kell kialakítani a finanszírozásban. Elképzeléseik szerint a háziorvosok beutalásai után évről évre számított költségből adódó megtakarítás egy részét visszakapnák fejlesztésekre, de csak ha az adott körzet egészségügyi mutatói nem romlanak "látványosan". Ezt az elképzelést a járóbetegek szakellátására is szeretnék kiterjeszteni. Zombor Gábor arról is szólt, hogy a háziorvosi praxisjog megszerzéséhez a patikusokéhoz hasonló hiteltámogatási rendszert szeretnének nyújtani. Új elem, hogy az egészségbiztosítótól származó finanszírozási összeget a praxis megvásárlására vagy annak fedezeteként is fel lehet majd használni. A rendelőt pedig térítésmentesen és bérleti díj fizetése nélkül kell majd az önkormányzatoknak a háziorvosok számára biztosítani.
Az egyes szakmai, érdekképviseleti szervezetek nevében hozzászólók közül Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke egyebek közt arról beszélt, hogy "korszakos jelentőségű" lenne az iparűzési adó alóli mentesség biztosítása. Mint mondta: több mint 20 éve harcolnak ezért, de még nem tudták megértetni a döntéshozókkal, hogy "közpénz újraadóztatásáról van szó". Kitért arra is, hogy a biztonságos közellátás és a tulajdonhoz való jog érdekében is foglalkozni kell a háziorvosi praxisok fokozott védelmével, ezt a vagyonát kényszerből ne veszíthesse el a tulajdonosa.
Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ elnöke úgy fogalmazott: a megerősítés, a hatékonyság növelése érdekében a praxisbevételeket jelentősen emelni kell. Nem elég egy rendelőben egy háziorvos és egy nővér, bővíteni kell a foglalkoztatottak körét, például olyan alkalmazottal, aki az adminisztratív tevékenységet végzi. Szükségesnek tartotta a gyors, helyi diagnosztikai rendszerek biztosítását a háziorvosoknál, ezzel ugyanis tehermentesítenék a szakrendelőket is. Hangsúlyozta továbbá: a leghatékonyabb prevenció a háziorvosok kezében van, ehhez pedig szükséges lenne prevenciós nővérek foglalkozatására is.
"Bennünket nem ösztönözni kell, hanem meg kell fizetni", az államnak rendeznie kell a háziorvosok felé fennálló tartozásait, amire eddig csak egyszer volt példa. A kórházakkal szemben a háziorvosok ugyanis nem halmozhatnak fel tartozásokat, azokat maguk fedezik más forrásokból, mert nem veszélyeztethetik a betegellátást, fogalmazott Selmeczi Kamill.
