Akiknek sokkal jobb a magyar egészségügy
Kárpátaljáról mentőt fizetnek a magyarok a határig, hogy eljussanak a magyar egészségügyi intézményekbe. Az Azonnali járt utána, hogy miért.
Margittal, beregszászi vendéglátómmal elsétáltunk a beregszászi kórházhoz – írja az Azonnali szerzője. Nem voltak horrorkörülmények a kórház parkos részében, de egyszerűen érezhető volt, hogy megélt már szebb időket is.
Az egyik épület előtt egy láthatóan feszült magyar család várakozott, egy kórházi ágyat vettek körül. Az ágyon egy ránézésre 50-60 év közötti nő feküdt, mozdulatlanul. Fájdalmakra panaszkodott, el-elhaló hangon. Elmondása szerint lábon ment be a kórházba, a neurológiai osztályra került. Hét nap után összeesett.
A család elmondása szerint a beregszászi kórházban az orvostudományt azon a szinten képviselik, hogy a beteget bent tartják, a panaszokat valamilyen szinten enyhítik, fájdalomcsillapítózzák a pácienst azzal a szerrel, ami éppen van, de nem kezelik, mert nincs diagnózis. Mi több, mivel nincs diagnózis, ezért azt sem tudják, hogy a beadott gyógyszereknek esetleg van-e negatív mellékhatása a betegre. Ebből pedig az következik, hogy a beteg fájdalmai enyhülnek, viszont folyamatosan épül le a szervezete.
A család végül úgy döntött, hogy saját felelősségre elviszik a beteg anyukát a kórházból. Akkor futottam beléjük, amikor már a mentőt várták. A terv ugyanis az volt, hogy kihívnak egy ukrán mentőt, kifizetik annak a díját, hogy elvigye a hölgyet a magyar határra (8 km), ahova kimegy egy magyar mentő, és beviszi őt Fehérgyarmatra (még 23 km) a sürgősségire.
„Ez egy lehetőség. De ha olyan helyzetbe kerül valaki, hogy nem tudja kifizetni a mentőt, akkor ez nem járható út. Az ember lényegében halálra van ítélve” – közölte a szomorú valóságot a hölgy fia.
A hölgy fia szerint azért van állományhiány, mert a szakemberek Kelet-Magyarországra mennek át dolgozni. A magyar egészségügy pedig át is veszi őket, hiszen nálunk is hiány van. Orvosok, ápolók, mindenki. Meglátása szerint ez is bajos, mert a kárpátaljaiak szaktudása meglehetősen alacsony, és bár Magyarországon jobb a helyzet a gyógyszerek és az eszközök terén, ugyanazzal a foghíjas szaktudással kezelik a betegeket, mint Ukrajnában.
Megletősen furcsálltam a beregszászi kórháznál hallottakat, ezért felkerestem a fehérgyarmati kórházat működtető Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórháznak (SZSZBMK) a sajtóosztályát, ahol megerősítették, előfordulnak ilyen esetek.
