Akadémia, autisták, üres körzetek, gyógyszerár

Jobbik: tervezi a kormány a gyógyszertámogatás átalakítását?

Lukács László György (Jobbik) a gyógyszertári helyzetről beszélt. Szerinte az embereknek saját zsebből egyre többet kell gyógyszerre költeni, az állami finanszírozás egyre inkább visszaszorul. A 16 évnél idősebbek csaknem 40 százaléka legalább egy tartós betegséggel küzd, s az életkor emelkedésével nő ez az arány, a gyógyszerfogyasztás 60 százalékát a 60 év felettiek teszik ki. Egyes számítások szerint a magyar állam 20 milliárdot spórol a gyógyszertámogatás szinten tartásával, jegyezte meg, s kritizálta a vaklicit rendszerét. Tervezi a kormány a gyógyszertámogatás átalakítását? - kérdezte.

Rétvári Bence Emmi-államtitkár kiemelte: az volt a kormány célja, hogy betegek minél olcsóbban jussanak a gyógyszerekhez, és lehetőség szerint magyar patikákban vegyék meg a gyógyszereket. A gyógyszertárakban a magyar tulajdoni arány 50 százalék fölé nőtt. A vaklicitnek köszönhetően jelentősen kevesebbet kell a betegeknek fizetniük, a módszer sikeres volt, maguk a gyógyszergyártók nem látták a másik által ajánlott összeget. Így sikerült a betegek által fizetendő tételeket lejjebb vinni. Van olyan vérnyomáscsökkentő, ahol több mint 70 százalékos áresés volt, az antidepresszánsoknál pedig 50-70 százalékos, említett példákat.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 115 igen, 28 nem és 1 tartózkodással jóváhagyta.

A Párbeszéd az életpályamodellekből kimaradtak béremeléséről

Tordai Bence (Párbeszéd) azt kérdezte, mikor emelkedik az életpályamodellekből kimaradtak bére. Szavai szerint ez a probléma 200 ezer embert érint, tíz év alatt bérük értékének 30 százaléka veszett el, illetményalapjuk nem nőtt. A kormány eldönti, kinek, mikor és hol emeli a bérét, jegyezte meg, hozzátéve: a Párbeszéd nem fogadja el a versenyszféra és a közszféra dolgozói, valamint az inaktívak szembeállítását. Egységes, kiszámítható bértáblára van szükség és emelni kell az illetményalapot, jelentette ki.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára úgy reagált: a kormány a költségvetés biztosította lehetőségek alapján hoz döntést az életpályákról, illetve a béremelésekről. Felidézte a pedagógusi, rendvédelmi életpályát érintő modellt, kitérve arra: 15 százalékos béremelés volt a kulturális ágazatban, a felsőoktatási dolgozók, egészségügyi dolgozók bére szintén nőtt. A szociális ágazat differenciált pótlékban részesült. A jövő évi költségvetési javaslatba kiegyenlítő alap épülne, ami a kevésbé tehetős önkormányzatoknál a béremelést teheti lehetővé.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 113 igen, 30 nem és 1 tartózkodással jóváhagyta.

LMP: milyen segítségre számíthatnak a szórt azbesztet tartalmazó ingatlanokban élők, dolgozók?

Schmuck Erzsébet (LMP) arra várt választ a kormánytól, hogy mikor és milyen állami segítségre számíthatnak a szórt azbeszt jelentette veszélynek kitett állampolgárok és közintézmények. Emlékeztetett: 1970 és 1990 között a szórt azbesztet széles körben használták, ám kiderült jelentős egészségkárosító hatása. Az azbesztmentesítési program az elmúlt nyolc évben azonban nem igazán haladt, pedig tízezreket érint a probléma, mondta.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára azt válaszolta: 300 milliárd forintra lenne szükség, ez azonban meghaladja a költségvetés lehetőségeit, ám a tárca fontosnak tartja az azbesztmentesítést, ezért programot dolgozott ki rá, noha ez a jövőben nem a környezetügyi államtitkárság feladata lesz.

MSZP: a kormány ellenőrzése alá akarja venni a független akadémiai kutatást?

Hiller István (MSZP) azt bírálta, hogy a jövő évi büdzsére tett javaslat az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz rendeli a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek költségvetési forrásait. Kijelentette: ezt egyetlen kutató sem költségvetési ügynek tekinti, hanem mindegyikük fenntartással fogadja a döntést, és úgy gondolják, a kormány ellenőrzése alá akarja venni a független akadémiai kutatást.

Gulyás Gergely miniszter úgy reagált: a kutatás-fejlesztésre fordítható összegek, ahogyan az elmúlt években, úgy a következőkben is emelkedni fognak, abban pedig szerinte egyetértés van a vitázó felek között, hogy helyes, ha egységes a K+F iránya. A cél az, hogy az innovációs források felhasználása az MTA bevonásával történjen, de úgy, hogy ebbe a szakminisztériumnak döntő beleszólása lehessen, mondta, hangsúlyozva, hogy az MTA szervezeti függetlenségét nem érinti a javaslat.

DK: hogyan töltik be az üres körzeti és gyermekorvosi praxisokat?

László Imre (DK) arról érdeklődött a szakminisztertől, hogyan kívánja betölteni az elvándorlás vagy nyugdíjba vonulás miatt megüresedő körzeti és gyermekorvosi praxisokat a kormányzat, hangsúlyozva, hogy éveken belül tömegesen léphetnek ki az aktív korból a ma ezekben dolgozók.

Rétvári Bence államtitkár, megjegyezve, hogy évtizedek óta ismert problémáról van szó, arról beszélt: volt olyan kormány, amely ölbe tett kézzel szemlélte a helyzetet, vagy éppen rontott azon, ezzel szemben 2010 után a kormányzat annak érdekében javította e praxisok finanszírozását, hogy versenyképessé tegye ezeket az állásokat.

Viszontválaszában a képviselő azt vetette fel, hogy máig nem sikerült versenyképessé tenni ezen területeken a juttatásokat, míg az államtitkár arról beszélt, hogy a kormányzat tovább kívánja javítani a helyzetet, a praxispályázatokkal pedig az átlagéletkornál fiatalabb orvosok lépnek be a rendszerbe.

LMP: miért nem jutott el minden autistához a korai diagnosztika?

Ungár Péter (LMP) azt kérdezte, hogy miért nem jutott el minden autista gyereket nevelő családhoz a korai diagnosztika, és a kormány hogyan akarja ezt a problémát orvosolni. Hangsúlyozta, minél fiatalabban kapnak segítséget az érintettek, annál nagyobb az esélye, hogy normális életet tudjanak élni.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy 1430 olyan iskola és óvoda van, amelyik képes fokozott segítséget adni ezen a területen. Hozzátette, a gyógypedagógusok és konduktorok száma a 2012-es 3345-ről mára 9435-re nőtt.