hirdetés
2024. november. 22., péntek - Cecília.
hirdetés

 

Aggodalmaskodók és sérülékenyek

Egy bizonyos fajta neurotikus személyiségvonással bírók esetében alacsonyabb a mortalitás, és különösen kisebb a rák, valamint a kardiovaszkuláris betegségek miatti halálozás esélye. Mi az oka, hogy a várttal ellentétben ezeknél az embereknél a stressz nem rövidíti meg az életet? A Psychological Science cikke választ is megpróbál adni.

A neurotikus személyiségvonásokkal bíró emberek (akik hajlamosabbak negatív érzelmeket – pl. irritábilitás, frusztráció, idegesség, aggodalom, bűntudat – tapasztalni) nagyobb valószínűséggel értékelik egészségi állapotukat rossznak, és inkább hajlamosak panaszkodni testi állapotukkal kapcsolatban, továbbá a mentális betegségek kockázata is nagyobb körükben.

Bizonyítékok támasztják alá, hogy a nagyobb pszichológiai distressznek kitett emberek nagyobb valószínűséggel halnak meg, mint az alacsonyabb stresszinttel élők, ezért meglepő, hogy egy bizonyos fajta neurotikus személyiségvonás bizonyos körülmények között védő hatású, írják tanulmányukban Catharine R. Gale és munkatársai (When Is Higher Neuroticism Protective Against Death? Findings From UK Biobank; Psychological Science).

A University of Edinburgh és a University of Southampton kutatói 502.655 fős, 37 és 73 éves kor közötti mintán vizsgálták a neuroticizmus és a mortalitás kapcsolatát (átlagosan 6,25 éves utánkövetéssel), és azt találták, az, hogyan értékelik a neurotikus emberek saját egészségi állapotukat, megfordítja a stressz és a bármilyen okból bekövetkező mortalitás közötti kapcsolatot. Míg a neurotizicmus általában 6%-kal növelte a mintában a mortalitást, azon neurotikus személyiségű emberek esetében, akik közepesnek vagy rossznak értékelték egészségi állapotukat (vs. kiválónak vagy jónak értékelt egészség), a bármilyen okból bekövetkező mortalitás esélye 8%-kal csökkent, és kifejezetten csökkent a rák, a kardiovaszkuláris és respiratorikus betegség miatt bekövetkező elhalálozás kockázata is.

A további elemzés azt is kimutatta, hogy a neurotikus személyiség hat alosztálya közül csak egy volt összefüggésben a csökkent mortalitással: az aggodalmaskodó, önmagát sérülékenynek tartó személyiség (a többi öt alosztálya Revised NEO Personality Inventory szerint: szorongó, dühös-ellenséges, depressziós, öntudatos, impulzív; az aggodalmaskodó, önmagát sérülékenynek tartó személyiség hajlamos igennel válaszolni a következő kérdésekre: Egy zavaró élmény után hajlamos-e túl sokáig aggodalmaskodni? Könnyen megbántódik? Előfordul, hogy bűnösségérzéstől szenved? Aggodalmaskodónak tartja magát?).

Mint a kutatók kifejtik, az aggodalmaskodás védő hatását nem magyarázza, hogy az aggodalmaskodók egészségmagatartása jobb volna, mivel nem volt rájuk jellemző, hogy kevésbé dohányoznának, kevesebb alkoholt fogyasztanának, többet edzenének vagy több zöldséget-gyümölcsöt fogyasztanának. A magyarázat a szerzők szerint az lehet, hogy a saját egészségüket közepesnek vagy rossznak tartó aggodalmaskodók jobban odafigyelnek testük jelzéseire, hamarabb észlelik a betegségek tüneteit, és hajlamosak a többieknél hamarabb orvoshoz fordulni, így növekszik körükben a korai diagnózis és azonnali terápia esélye. A szerzők szerint eredményeik tükrében újra kell értékelni a neuroticizmussal járó gazdasági költségeket, és érdemes megállapítani, hogy egyes alosztályai esetében milyen az egészségügyi erőforrások felhasználása.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink