A Prima Medica Egészségközpontok szakmai napján mind a pszichiátria történetét, mind a diagnosztika és a terápiák fejlődését megismerhették az érdeklődők.

A személyiségünk egyes veleszületett jellegzetességeinek betegségekre hajlamosító hatását vizsgálják a Semmelweis Egyetem kutatói.

Egy összehasonlító személyiségkutatás tanulságairól közöltek tanulmányt az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatói.

A 25 leggyakoribb pszichiátriai és neurológiai betegség, valamint 17 kognitív-viselkedéses fenotípus hátterében álló genetikai variációkat elemezte a téma eddigi legnagyobb vizsgálata.

Az öngyilkosok döntő többsége kezeletlen depressziós vagy bipoláris beteg, és klinikai tanulmányok sokasága bizonyítja, hogy a megfelelő gyógyszeres (és kiegészítő) kezelés szignifikánsan csökkenti a befejezett öngyilkosságok és az öngyilkossági kísérletek számát.

Egy bizonyos fajta neurotikus személyiségvonással bírók esetében alacsonyabb a mortalitás, és különösen kisebb a rák, valamint a kardiovaszkuláris betegségek miatti halálozás esélye. Mi az oka, hogy a várttal ellentétben ezeknél az embereknél a stressz nem rövidíti meg az életet? A Psychological Science cikke választ is megpróbál adni.

Az óvatosság, a türelmetlenség és a lustaság olyan tulajdonságok, amelyekről eddig azt gondoltuk, mélyen beépült személyiségvonások, és állandó, hogy valaki hogyan értékeli a kockázatot, illetve hogyan mérlegeli a késlekedés vagy az erőfeszítés eredményeit. A PLOS Computational Biology cikke felborítja az eddigi vélekedést.

A depresszió biológiai, genomikai hátterének feltárásán dolgozik a Nemzeti Agykutatási Program keretében dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes, a Gyógyszerhatástani Intézet igazgatójának kutatócsoportja.

A pszichedelikus drogok, amiket a legrégebbi idők óta fogyaszt az emberiség, védenek a stressz ellen, segítenek megelőzni az öngyilkosságot, sőt a legújabb vizsgálatok szerint pozitív testi hatásaik is vannak: megakadályozhatják az asztma kialakulását.

Ha elfogadjuk azt az egyre nyilvánvalóbb tényt, hogy az idegtudomány állításainak nagy része alaptalan, máris nagy lépést tettünk előre az agy jobb megértése felé, írja szerkesztőségi közleményében a New Scientist.