Adhasson adómentes egészségügyi szolgáltatást a munkaadó

A Primus Egyesület rámutat: a kormányzat már 2016-ban foglalkozott ezzel a lehetőséggel, amikor jogszabálymódosítással tette volna lehetővé az ilyen konstrukciók kialakítását, de a javaslat az utolsó pillanatban kikerült az elfogadott törvénycsomagból. Az Egyesület szerint a munkáltatók által adómentesen adható prevenciós, egészségmegőrzési és járóbeteg-ellátási szolgáltatásokból minden érdekelt profitálhat. A munkaadók új finanszírozóként csökkentenék az alulfinanszírozott hazai egészségügyi ellátórendszer terheit, a vállalatok termelékenységét javítanák az egészségesebb és lojálisabb dolgozók, a munkavállalók pedig magas szintű egészségügyi szolgáltatásokból profitálhatnának.

A legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület azt javasolja a kormánynak, hogy hazánkban is lehetőség legyen adómentes munkáltatói juttatásként prevenciós és ellátási célú egészségügyi szolgáltatásokat nyújtani.

– Az elmúlt években szabályozói szinten is megjelent az a szándék, hogy a munkáltatók társfinanszírozóként jelenjenek meg az egészségügyi szolgáltatórendszerben. A Primus szerint rendkívül aktuális, és minden szereplő számára előnyös lenne az ehhez szükséges jogszabályi háttér mielőbbi megalkotása” – mondta el Leitner György, a Primus Egyesület elnöke.

A Primus Egyesület kiemelten fontosnak tartja, hogy a munkavállalók minél szélesebb köre számára váljanak elérhetővé az alapvető egészségmegőrző és betegségmegelőző szűrővizsgálatok. Ezek közé elsősorban a komplex vállalat-egészségügyi vizsgálatok, a prevenciós szűrések, továbbá az általános egészségügyi állapotfelmérés tartozik.

A Primus javaslatának lényege, hogy közvetlenül a munkáltatónak is lehetősége legyen köztehermentesen – nem pénzben kapott juttatásként – a dolgozóinak egészségügyi szolgáltatásokat nyújtani. Ez komoly előrelépést jelentene a munkavállalók egészségmegőrzése terén, hiszen elsősorban szűrővizsgálatokra, illetve a járóbeteg-ellátás egyes eseteire vonatkozna.

Leitner György hozzátette: „Köztudott, hogy hazánkban kevesen járnak rendszeres szűrővizsgálatokra, pedig ezek sok esetben térítésmentesen elérhetők és a szűrésekkel sok betegség megelőzhető lenne. Mi, privát egészségügyi szolgáltatók is kulcsfontosságúnak tartjuk a hazai prevenciós kultúra fejlesztését, és hogy Nyugat-Európához hasonlóan itthon is az egészségtudat lépjen a betegségtudat helyébe.”

A kezdeményezés elsősorban a közép- és a nagyvállalatok számára kívánja lehetővé tenni, hogy adómentesen kínálhassanak prevenciós, egészségmegőrzési és járóbeteg-ellátási szolgáltatáscsomagokat dolgozóik részére. Mindez a cégek érdeke is:az egészségesebb munkavállaló hatékonyabban működést, és ezáltal versenyelőnyt jelent.

A Primus hangsúlyozza, hogy a vállalatokat is felelősség terheli dolgozóik egészségének megőrzése, illetve annak fejlesztése terén. Ezért is indokolt, hogy megjelenjenek társfinanszírozóként az egészségügyi szolgáltatórendszerben. A nyugat-európai vállalati felmérések szerint egy euró befektetés az egészségfejlesztésbe akár 3-5-szörös megtérülést is hozhat.

Javaslatát a Primus Egyesület eljuttatta a Pénzügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium döntéshozóihoz, és felajánlotta konzultációs segítségét a jogszabályi háttér, továbbá a konkrét egészségügyi szolgáltatások kidolgozásában.

Rossz bőrben a magyar – nő a táppénzes napok száma

Számos felmérés igazolja, hogy rossz a magyar lakosság általános egészségi állapota. A 2014 végén elvégzett és a KSH által közreadott Európai Lakossági Egészségfelmérés adatai szerint krónikus betegségről a magyar felnőttek 55%-a számolt be, a vizsgált évben 99%-uk járt háziorvosnál, fogorvosi ellátást a megkérdezettek 93, szakorvosi ellátást a járóbeteg-ellátásban 87, kórházi ellátást 80 százalékuk kapott.

A rossz egészségi állapotból eredő egyéni teljesítménycsökkenés, a munkából kiesett napok száma nemzetgazdasági szinten is jelentős terhet jelent.

A KSH legfrissebb, Magyarország 2017 című kiadványa szerint a dolgozók egyre gyakrabban mennek betegszabadságra, 2014 óta 20 százalékkal nőtt a táppénzes napok száma. 2016-ban a munkavállalók összesen 1 millió 160 ezer esetben voltak táppénzen, a táppénzes napok száma meghaladta a 25 milliót. A növekedés 2014-hez viszonyítva 21, illetve 17%-os volt. A táppénzen lévők napi átlagos száma 17%-kal 69 ezerre nőtt. 2014-ben naponta átlagosan 60 ezer ember volt táppénzen, az OEP éves táppénzkiadása meghaladta a 68 milliárd forintot.

A KSH említett kiadványa is hangsúlyozza, hogy a visegrádi négyek közül Magyarország költi GDP-jének legnagyobb részét az egészségügyre. Ennek ellenére mindennapos tapasztalat, hogy a rendszer alulfinanszírozott.Az OECD-tagállamok között nálunk a legmagasabb a betegek által közvetlenül (out of pocket) kifizetett összeg az egészségügyben, ennek jelentős része paraszolvencia. A Primus Egyesület javaslata közvetett módon ennek kifehérítésére is lehetőséget nyújtana .A jelenleg az államra, illetve az állampolgárokra háruló jelentős anyagi teher megosztását is elősegítené, ha az egészségügyi terhek viselésébe a munkaadók is bekapcsolódnának. Ezzel számottevően csökkenteni lehetne az OEP táppénzfizetésre fordított kiadásait is.