A vírusok és az időjárás kapcsolata
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Meteorológiai Tanszékének vezetőjét kérdezték, milyen hatással van az időjárás a vírus terjedésére.
– A napsütéstől a hőmérsékleten és az esőn át a páratartalomig valamennyi időjárási elem hatással van a vírusok terjedésére – hangsúlyozza Szegedi Sándor. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Meteorológiai Tanszékének tanszékvezetője a hirek.unideb.hu kérdésére kifejtette: mivel a vírusok célja, hogy az emberi testbe jussanak, és ott szaporodjanak, így nagyjából hasonló időjárási körülmények között képesek életben maradni, mint az ember. Éppen ezért terjednek jobban zárt, az időjárási tényezőktől független térben, mint a szabad ég alatt, ahol megannyi hatásnak vannak kitéve.
– A 0 és 20 fok Celsius közötti hőmérséklet a legoptimálisabb számukra. A mostani járvány kiindulási helyét jelentő Vuhan tartomány enyhe klímája és a kínai nagyvárosokra jellemző szmog ideális körülményeket teremtett a járvány kitöréséhez. A füstköd lebegő aeroszolrészecskéihez tapadva nagy távolságot megtehetnek a vírusok. Ráadásul Európába érve ugyancsak az évszakhoz képest enyhe, ám borongós idő fogadta a vírust, ami szintén kedvezett a terjedésének – magyarázta Szegedi Sándor.
A szakember kifejtette, hogy a hőmérséklet és a páratartalom csak minimálisan hatással van a vírusra, kivételt jelentenek a jelentősen fagypont alatti mínuszok és a rendkívül magas, mintegy 90% feletti páratartalom, amelyek nagy mértékben csökkentik a vírus terjedését.
– Az eső kimossa a levegőből a vírusokat, míg a szél rendkívül kétélű fegyver, hiszen akár több tíz méterre is el tudja fújni a betegséget okozó részecskéket. Az időjárási elemek közül a direkt napsugárzás a járvány legnagyobb ellensége, hiszen az ultraibolya-sugaraknak baktérium- és vírusölő hatása van, éppen emiatt használják az úgynevezett germicid lámpákat tisztításra, fertőtlenítésre. Ez nagyobb méretben is működik, a napsugárzás ultraibolya-sugarai elpusztítják a különböző felületeken megtelepedett kórokozókat – hívta fel a figyelmet a meteorológus.
Szegedi Sándor hozzátette: a következő hetekben az egyre hosszabb napos időszaknak és a magasabb napállásnak köszönhetően tovább javul a napsugárzás hatékonysága, ami gátolhatja a vírus megtelepedését a napsütötte felületeken.
A koronavírus-járvány az időjárás-előjelzésre is hatással van
A meteorológusok által használt időjárás-előrejelző modellek különösen érzékenyek a pillanatnyi kiinduló időjárásállapotra, ezért mind a földfelszínen, mind a magaslégkörben – különböző magassági szinteken – mérni kell a hőmérsékletet, légnedvességet, szélsebességet és szélirányt.
– A méréseket többféle módszerrel végzik: ballonos rádiószondákat használnak – hazánkban Szegeden és Budapesten naponta két-két felszállás van, ahogy emelkedik a ballon, folyamatosan küldi az adatokat. Illetve a menetrendszerinti repülőgép-járatok a felszállási és leszállási pályájukon, illetve az utazómagasságban mérik az adatokat. Ezeknek az úgynevezett AMDAR-méréseknek (Aircraft Meteorological DAta Relay - repülőgépes meteorológiai adattovábbító rendszer) nagy szerepük van az előrejelzések pontosságában, különösen a változékony időjárási helyzetekben. A koronavírus-járvány miatt bekövetkezett 70 százalékos légiforgalom-csökkenés révén 40 %-ra esett vissza az AMDAR-mérések száma az európai meteorológiai szolgálatokat tömörítő EUMETNET adatai szerint – tájékoztatott Lázár István, a DE TTK Meteorológus Tanszék adjunktusa.
A szakember hozzátette: a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) szimulációi alapján az AMDAR-mérések nélkül a következő 12 órára vonatkozó előrejelzések pontossága 10-15%-kal esett vissza az északi féltekén a 400 és 100 hPa közötti magasságokon, ami megközelítőleg 7 és 16 km-es magasságot jelent, a déli féltekén ennél kisebb mértékben, ott ugyanis a légiforgalom is csekélyebb.
