2024. november. 22., péntek - Cecília.
hirdetés

A vénás és az artériás trombózis közös kockázati tényezői

A két kórállapot közötti kapcsolatot egyre több bizonyíték támasztja alá. Az Advances in Venous Arterial Thrombosis című szakfolyóirat cikke a közös rizikófaktorokat feltáró tanulmányokat tekinti át.

Sokáig úgy gondoltuk, hogy a vénás és az artériás trombózis két külön entitás. A két kórállapot közötti kapcsolatot azonban egyre több bizonyíték támasztja alá. Számos rizikófaktoruk közös, például az előrehaladott életkor, az elhízás, az akut fertőzések vagy a metabolikus szindróma jelenléte. A vénás és az artériás trombózis közötti összefüggésre utal az is, hogy a vénás tromboembóliában (VTE) szenvedők kockázata megnövekszik az artériás trombotikus események szempontjából. A vénás és az artériás trombózis folyamata párhuzamosan triggerelhető bizonyos biológiai ingerek által, amelyek a koagulációs és a gyulladásos folyamatokat aktiválják mind az artériás, mind a vénás rendszerben. Az utóbbi időkben számos vizsgálatot szenteltek a lehetséges kapcsolat vizsgálatának, és közöltek megerősítő, illetve ellentmondó eredményeket is. Az itt ismertetett közlemény (Dentali F, Ageno W, Prandoni P., Risk Factors Common to Arterial and Venous Thrombosis. Adv Venous Arterial Thromb 2012;1:145–9) szerzői a közös rizikófaktorokat feltáró tanulmányokat tekintették át.

Kapcsolat a CV kockázati tényezői és a VTE között

Mind az artériás forma, az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris (CV) betegség, mind a VTE multifaktoriális kórkép, amelyek kockázata az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik.  Mindkettő kialakulásában szerepet játszanak a genetikai és a környezeti kockázati tényezők többszörös egymásra hatásai. A szerzők táblázatban foglalták össze a legjobb minőségű bizonyítékokat szolgáltató tanulmányokat, amelyek a legjelentősebb kockázati tényezők kapcsán megerősítik vagy gyengítik az artériás és a vénás trombózis közötti összefüggést. Érdekes, hogy még a dohányzás esetében is találtak olyan – jó minőségű – vizsgálatot, amely nem támasztja alá az összefüggést (1. táblázat).

1. táblázat. Az artériás és a vénás trombózis legfőbb kockázati tényezői, és a két forma közötti összefüggést megerősítő vagy gyengítő, jó minőségű vizsgálatok száma (24 tanulmányból).

Kockázati tényező

Megerősítő bizonyítékot nyújtó közlemények száma

Gyengítő bizonyítékot nyújtó közlemények száma

Antifoszfolipid szindróma és hiperhomociszteinémia

2

0

Obezitás

3

0

Diabétesz

2

4

Hipertónia

2

2

Diszlipidémia

3

4

Alacsony HDL-koleszterin-szint

4

1

Magas trigliceridszint

2

2

Dohányzás

3

1

Metabolikus szindróma

3

0

Akut fertőzés

4

0

A „hagyományos” CV rizikófaktorok közül csak az obezitásról és az életkorról írták le következetesen, hogy a vénás tromboembólia független kockázati tényezői. Néhány megfigyeléses vizsgálat szintén beszámolt a diabétesz és a mélyvénás trombózis, a magas vérnyomás és a tüdőembólia, továbbá a diszlipidémia és a VTE közötti összefüggésről. Az emelkedett trigliceridszintről és az alacsony HDL-koleszterin-szintről szintén kimutatták, hogy növeli a VTE rizikóját, míg a magas HDL-szint védő hatású a VTE szempontjából. A legtöbb vizsgálat azonban nem támasztja alá egyértelműen a hagyományos CV kockázati tényezők és a VTE közötti összefüggést, és még az egyes cikkeken belül is felmerülnek változó interpretációk.

Artériás CV-események kockázata pozitív VTE-ananézis esetén

Prandoni és munkatársai 2003-ban kimutatták, hogy spontán VTE után szignifikánsan nagyobb az ateroszklerózis (tünetmentes carotis-szklerózis) prevalenciája. Egy többváltozós elemzés szerint, amely megerősítette ezt az összefüggést, a spontán trombózis és a carotis-plakkok közötti kapcsolat az életkor előrehaladtával egyre szorosabbá válik. Egy prospektív vizsgálatban, amely pulmonális embólia után követte hosszú távon a betegek állapotalakulását, Becattini és munkaátrsai kimutatták, hogy az artériás CV-események incidenciája jobban megnövekszik idiopátiás tüdőemboliát követően, mint azoknál a betegeknél, akiknél átmeneti kockázati tényezők álltak fenn.

Összegezve, a tanulmányok megerősítették azt a hipotézist, hogy a pozitív VTE-anamnézisű betegek kockázata fokozott a tünetekkel járó aterotrombózis kialakulása szempontjából. Mindazonáltal az eredmények következetességét még tovább kell vizsgálni, mivel az esetek, a kontrollok és a válogatott végpontok is meglehetősen heterogének voltak az egyes vizsgálatokban.

A VTE kockázata előzetesen artériás CV-eseményen átesetteknél

Ellentmondásos annak a hipotézisnek a helytállósága, amely szerint az ateroszklerotikus lézióval rendelkező betegeknek fokozott lenne a VTE rizikója. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az aszimptomatikus ateroszklerózis valószínűleg nem növeli a VTE kockázatát. Azonban a trombocitagátló, illetve egyéb antitrombotikus kezelés hatását nem értékelték külön, márpedig elképzelhető, hogy ezek fokozott használata hozzájárulhatott a negatív eredményekhez.

Klinikai következmények

A sokféle vizsgálati eredménynek számos hatása van a klinikai gyakorlatra. A VTE-ben szenvedő betegnél felismert CV kockázati tényezők új stratégiát indokolhatnak mind a CV betegség primer prevenciójában, mind a VTE szekunder prevenciójában. Ide sorolható az életmód-változtatásról folytatott részletes beszélgetés és az ateroszklerózis rizikófaktorainak szorosabb kontrollja. Különös figyelmet kell fordítani a testsúlycsökkentésre, a lipidszintcsökkentő és a trombocitagátló kezelésre. Az életviteli tényezők nagyban befolyásolhatják a VTE kockázatát: a több növényi rostot, halat és kevesebb vörös húst tartalmazó étrend, az E-vitamin-pótlás, a rendszeres testmozgás és az alkoholfogyasztás minimalizálása mind bizonyítottan összefügg az alacsonyabb VTE-incidenciával. Egy nemrég publikált svéd vizsgálat szerint, amelyben 40 000 nő állapotalakulását követték 11 éven át, a nem dohányzó, fizikailag aktív életet élő és kevés alkoholt fogyasztő nők esetében kisebbnek találták a VTE kockázatát. Hozzá kell tenni, hogy több közlemény is akad, amely nem állapított meg összefüggést az étrend, az aktivitás és a VTE kockázata között.

A friss adatok a sztatinok potenciális szerepét támasztják alá az ateroszklerotikus léziók kialakulásának kontrollálásában és a VTE-kockázat csökkentésében, ezzel szemben az acetil-szalicilsav VTE-prevencióban betöltött szerepét alátámasztó bizonyítékok továbbra is korlátozottak.

Következtetés

Az artériás és a vénás trombózis kettőssége, illetve átfedései továbbra sem tisztázottak egyértelműen. A jövőbeli vizsgálatokra vár a két kórállapot közötti összefüggés részleteinek feltárása és a klinikai gyakorlat számára levonható következtetések meghatározása.

 

dr. Rontó P. Zoltán
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A ROVAT TÁMOGATÓJA




Bayer Hungária Kft.
Székhely: 1117 Budapest, Dombóvári út 26.
Fióktelep: 2040 Budaörs, Vasút utca 13.
Kapcsolattartásra szolgáló e-mail cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, a 01-09-063142 cégjegyzékszámon

Adószám: 10263002-2-44
Web: www.baymedinfo.hu www.bayer.co.hu

   
hirdetés