A gyorsan növekvő városok egészséget fenyegető ártalmaira irányítja a figyelmet az egészség világnapján, szerdán indult kampányában az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
A WHO az ENSZ szakosított nemzetközi intézményeként 1948. április 7-én kezdte meg működését, ennek évfordulóján tartják az egészség világnapját. A világnap témája 2010-ben az urbanizáció és az egészség kapcsolata.
Jelenleg a világ lakosságának több mint fele, 3 milliárdnál több ember él városokban. A történelem során először 2007-ben haladta meg a városlakók aránya a Föld népességének 50 százalékát, 2030-ra pedig már várhatóan tíz emberből hat városlakó lesz.
A városok „hármas fenyegetést” hordoznak – mondta Lori Sloate, a kezdeményezés hátterében álló egyik WHO-tisztviselő. Az egyik a fertőző betegségek terjedése, különösen azokon a helyeken, ahol hiányoznak a megfelelő higiénés feltételek. A másik, a stresszel terhelt városi életmód gyorsételekkel, dohányzással és alkohollal az olyan krónikus betegségek melegágya, mint a diabétesz, a rák és a kardiovaszkuláris betegségek. Sloate kiemelte a mozgáshiányt és a légszennyezettség növekedése miatt szaporodó légúti problémákat is. Harmadik fenyegetésként említette a szakember az erőszak és a bűnözés terjedését, valamint a közúti balesetek, sérülések növekvő számát.
Kihívást jelent a városi szegénység is: becslések szerint 830 millió ember él jelenleg nyomornegyedekben. A 20 millió lakos fölötti megavárosok listájának élén áll 35 milliós népességével Tokió, majd Mumbai (Bombay), Újdelhi, Mexikóváros és Sao Paolo következik.
A szerdán indult és néhány napig tartó nagyszabású kampányban ezer város „megnyitja közösségi tereit az egészség előtt”, utcákat zárnak el a forgalom elől, bátorítják a parkokban való mozgást és a takarítást. A kampány célja, hogy mozgósítsa a városok vezetőit és közösségeit, felhívja a figyelmet az egészségvédő programok fontosságára (http://1000cities.who.int).
Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt.
Nyelv: magyar...
„A Tourette-szindrómás gyermekek napi gondozása/nevelése nem sokban különbözik más gyermekekétől, azonban a Tourette-szindróma és az esetlegesen ezzel együtt...
Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...