Tíz éve nem néztünk szembe a valósággal
A szektorsemleges szabályozás és finanszírozás a megoldás
Lantos Gabriella egészségügyi közgazdász, a Róbert Károly Magánkórház korábbi operatív igazgatója tanulmányt írt a TÁRKI Társadalmi Riport című, kedden bemutatott legfrissebb kötetébe. A 24. hu beszámolója.
A 2008-as szociális népszavazás után valami végleg megváltozott: kiderült, hogy a társadalom képtelen szembenézni az egészségügy szerkezeti problémáival. Lassan kiépült a magánegészségügy, ami mára rendszerré állt össze. Többek között erről szól a TÁRKI Társadalmi Riport című kötetének egyik tanulmánya.
A magyar egészségügy rosszul működik. 2016-ban az állam mindössze a GDP 5,2 százalékát költötte az egészségügyre, ez rendkívül alacsony a 7,8 százalékos OECD-átlaghoz képest. A helyzetet tovább rontja, hogy az egy főre eső GDP viszonylag alacsony Magyarországon, így ez az 5,2 százalékos ráfordítás a jómódú országok egészségügyi költéseinek a harmadát sem éri el.
Lantos Gabriella szerint a 2008-as, szociális népszavazás után vált egyértelművé, hogy a társadalom nem tud, nem akar szembenézni az egészségügyi rendszer átalakításának szükségességével. A tanulmány megfogalmazása szerint: 20 évvel a rendszerváltás után a nagy elosztórendszerek strukturális átalakítását már nem fogadja el a magyar társadalom. Ez alatt a húsz év alatt nem akadt egyetlen szereplő sem, aki segített volna megértetni a közvéleménnyel egy közgazdasági egyszeregyet. Azt, hogy az egészségügyben gyors, olcsó és közelben lévő ellátást nem lehet egy időben nyújtani.
Az alulfinanszírozott egészségügy kompenzációja a jövedelmekhez képest aránytalanul sokba kerül: a magyarok fejenként átlagosan évi 200 ezer forintot áldoznak saját forrásból. Az irreális költést az életösztön motiválja, az állami egészségügy hatékonyságáról sokat elmond, hogy a magyarok sokkal korábban halnak meg, mint más európai országok lakói.
A legtöbb pénz a járóbeteg-ellátásba ömlik. 2016-ban a szakrendeléseken negyedével többet költött a lakosság, mint az állami biztosító. Ennek egyik oka a kettős finanszírozás tiltása: egy szolgáltatást nem lehet magán és állami forrásból is kifizetni. A lakosság nagyobb része viszont nem tudja fedezni a magánkórházi ellátást, így a kórházi kezelést tb-alapon, a különböző szakrendeléseket inkább a magánszektorban veszi igénybe, aki megteheti.
Az elmúlt tíz évben végre nem hajtott egészségügyi reformok miatt az állami ellátás már sohasem lesz olyan, ami ki tudná szolgálni az egyre öntudatosabb fogyasztókat. Ezért más megoldást kell keresni. Az egészségügy szektorsemleges szabályozása és finanszírozása a megoldás. Nincs másik szektor, amelyikben világosabban mutatkozna meg az állami monopólium kártékony hatása, írja a 24.hu.
