hirdetés
2024. december. 22., vasárnap - Zéno.
hirdetés

 

A stroke kezelésének új lehetősége

A kaliforniai Stanford Egyetem idegtudományi kutatói kimutatták, hogy egy vegyület hatására, amely egy agyi, nagy tömegű fehérje fő működését utánozza, új idegsejtek generációja keletkezik a stroke-ot szenvedett egerek agyában, és az állatok mozgásképessége is gyorsabban áll helyre.

A vizsgálatról szóló beszámoló a Stroke április 24-i online számában jelent meg. Mint azt dr. Marion Buckwalter neurológus, a vizsgálat senior kutatója elmondta, ezek az eredmények azért különösen bíztatóak, mert az egereknek csak három nappal a stroke után adták be a vegyületet. Ez azt jelenti, hogy az anyag nem úgy hat, hogy csökkenti a stroke okozta kezdeti károsodást, hanem a helyreállás folyamatát segíti.

Marion BuckwalterEz döntő jelentőségű – mondta dr. Buckwalter, aki gyakorló neurológusként már sok stroke-os beteget látott el a Stanford Kórház intenzív egységén. „Jelenleg nem létezik olyan szer, amellyel elő lehetne segíteni a stroke utáni helyreállást. Az egyetlen törzskönyvezett gyógyszer, amelyet stroke esetén használni tudunk, a szöveti plazminogén aktivátor (tPA), amely felszakíthatja a stroke-ot okozó véralvadékot, de később már nem járul hozzá a stroke okozta károsodások megszüntetéséhez.” Ráadásul ahhoz, hogy a tPA hatásos legyen, a stroke-ot követő négy és fél órán belül kell megkapnia a betegnek – tette hozzá dr. Buckwalter.

„A való életben sok beteg nem jut el ennyi időn belül a kórházba. Lehet, hogy azért, mert egyedül él a beteg, vagy mert álmában éri a stroke, vagy pedig sem ő, sem a környezetében levők nem érzékelik elég élesen a stroke tüneteit ahhoz, hogy ráébredjenek, mi történt.”

Alternatív kezelést keresve dr. Buckwalter és munkatársai egy LM22A-4 nevű vegyülettel kezdtek foglalkozni, amely a korábbi kutatások során ígéretesnek tűnt. Az LM22A-4 egy kis molekula, amelynek tömege csak körülbelül hetede annak a fehérjének, amelynek hatását utánozza, nevezetesen az agyi neurotrof fehérjének (brain-derived neurotrophic factor, BDNF), amely egy nagyon hatásos és sokat vizsgált idegszövet növekedési faktor. A BDNF-nek döntő szerepe van az idegrendszer kialakulásának idején, és fontos agyi funkciókat lát, például részt vesz a tanulás és az emlékezet folyamatában.

Az őssejtes kezelés ugyan izgalmas lehetőség, de viszonylag invazív és drága módja az elveszett vagy sérült szövetek pótlásának. Ha egy gyógyszerrel is hasonló hatást lehetne elérni egy olyan bonyolult szervben, mint amilyen az agy, ez igen jelentős eredmény lenne.

„Ez a kis molekula az agy saját őssejtjeit serkenti arra, hogy új idegsejtek keletkezzenek belőlük, és így – bár kevésbé látványos technikával – ugyanazt lehet vele elérni, mint az őssejt transzplantációval– mondta dr. Frank Longo neurológus professzor, a közlemény egyik társszerzője. ”Ez egy teljesen új megközelítése egy olyan problémának, amelynek kezelésére ma semmink sincs.” Korábban, 2011-ben dr. Longo és munkatársai mutatták ki dr. Stephen Massával együttműködve, hogy az LM22A-4 utánozhatja a BDNF hatását. (Dr. Massa társszerzője a mostani közleménynek is.)

A mostani vizsgálatban a kutatók súlyos féloldali stroke-ot hoztak létre felnőtt egerek agyában, amelyeket korábban különböző mozgásformákra tanítottak meg. Három nappal a stroke után az egerek fele intranazálisan napi egy adag LM22A-4-et kapott oldatban, míg az egerek másik felének hatóanyag nélküli oldatot adtak.

A kezelést 10 hétig folytatták, s eközben a kutatók rendszeresen vizsgálták, hogy milyen gyorsan térnek vissza az egerek motoros képességei, hogyan képesek elvégezni a korábban tanult mozgásokat, valamint azt is, hogy hogyan alakul az idegsejtek száma a stroke által károsított agyterületeken.

Az LM22A-4-et kapó egerek motoros képességei sokkal gyorsabban javultak, mint placebót kapó társaiké: sokkal hamarabb voltak képesek pontosan elhelyezni egy helyre a lábukat és gyorsan mozgatni a végtagjaikat. Ezek a képességek nélkülözhetetlenek a járáshoz, és dr. Buckwalter kifejtette, hogy a betegek számára a járás képessége döntően fontos mind függetlenségük visszanyerése, mind önbizalmuk, a javulásban való hit megerősödése végett. Emellett az egerek agyának érintett területein a kezelés 6. és 10. hete után kétszer annyi új idegsejtet mutattak ki, mint a kezeletlen egerekben.

Az LM22A-4 stroke-ra gyakorolt jótékony hatása annak köszönhető, hogy részben hasonlít a BDNF-re, részben viszont különbözik tőle. Egy olyan kis molekula, mint az LM22A-4 nyilvánvalóan nem képes ellátni a hatalmas BDNF fehérje minden funkcióját. Ez a korlát azonban ebben az esetben előnyös. Míg a BDNF kétféle sejtfelszíni receptorhoz kötődik, az LM22A-4 ezek közül csak az egyikhez: azt a receptort aktiválja, amelynek révén a BDNF elősegíti az új idegsejtek életben maradását. A másik BDNF-receptor – amelyhez az LM22A-4 nem kötődik – a fehérjének azzal a funkciójával függ össze, hogy az idegsejtek halálát indukálja. Erre az idegrendszer fejlődése során, amikor sok fölösleges idegsejt keletkezik, szükség van, a stroke esetében azonban egyáltalán nem lenne előnyös, ezért nagyon jó, hogy az LM22A-4 nem fejt ki ilyen hatást.
 

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline, Stanford Egyetem)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink