A sejtközi kommunikáció fontossága a rákkutatásban
A daganatos sejtek és a környezetükben lévő egészséges sejtek közti kommunikáció vizsgálatának fontos szerepe van a rákkutatásban, és közelebb vihet a helyes terápia megválasztásához is, állapította meg a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (angol rövidítéssel HCEMM) rákgenomika és epigenetika kutatócsoportja.
A HCEMM közleményében kiemelték: a Pongor Lőrinc által vezetett csoport a kissejtes tüdőrák kutatásáról megjelent tanulmányában rávilágít arra, hogy mivel a daganatsejtek változnak és alkalmazkodnak, feltételezhetően folyamatosan kommunikálnak a közvetlen környezetükben lévő többi sejttel. Ennek a daganattípusnak a rossz kezelhetősége éppen abból fakad, hogy rendkívül ügyesen alkalmazkodik az ellene bevetett kezelésekhez.
Emlékeztettek: sokáig az a tudományos nézet uralkodott, hogy elsősorban a sejtekben felhalmozódó DNS-másolási hibák miatt alakul ki daganatos sejtosztódás. Az új eredmények ugyanakkor megerősítik azt az elképzelést, hogy "a megfejtésnek fontos része" a tumor mikrokörnyezete, a daganatsejtek ugyanis kommunikálnak a környezetükkel.
A szervezetben a sejtek folyamatos összeköttetésben állnak közelebbi és távolabbi szomszédaikkal. A legszorosabb szomszédok olyan, réskapcsolatnak nevezett hidakon keresztül illeszkednek egymáshoz, amelyek folyamatos összeköttetést teremtenek két sejt életfolyamatai között. A távolabbi szomszédok kiválasztott anyagok, kémiai hírvivő molekulák útján kommunikálnak egymással, és ez a sejtek közötti kommunikációs hálózat rendkívül fontos a szervezet egészséges működéséhez.
Az egyik ilyen kommunikációs kapcsolat, amit a kutatók azonosítottak, a kötőszövetek előállításáért, pótlásáért is felelős sejtekhez, a fibroblasztokhoz köthető, amelyek nem mennek át daganatos elváltozáson, "csupán segítik" a daganatsejteket; egy-egy daganatsejt, ami elvándorol és áttétet képez az eredeti daganattól távol, új környezetbe kerülhet, ahol a daganatsejt számára kedvező együttműködés alakul ki a helyi fibroblasztokkal. Ilyenkor a daganatsejtek "beszervezik" a fibroblasztokat, amelyek az általuk kibocsátott jelzések útján segíthetnek a daganatsejtek szaporodásában, vagy az immunrendszer elnyomásával, vagy a daganatsejtek újraprogramozásával. Habár megváltoznak, és sok tekintetben feladják korábbi identitásukat, a daganatsejtek részesei maradnak a szervezet kommunikációs hálózatának, így továbbra is bocsátanak ki jeleket és reagálnak is a jelzésekre, csak nem azokra, amelyek megálljt parancsolnak nekik.
"A közvetlen kapcsolat ugyanakkor hasznos is lehet a betegség elleni küzdelemben, hiszen azonosítva a fibroblasztok és a daganatsejtek közti kommunikációs csatornákat, lehetségessé válhat átalakítani a sejtek közötti jelforgalmat, ami megakadályozhatja a daganat ellenállóvá válását."
