A robot fog megmenteni bennünket?

Professzor úr, valóban a robot fog megmenteni bennünket?

Hazánkban és világszerte is azt mutatják a szakorvosképzés adatai, hogy a többszakvizsgás orvosok száma folyamatosan csökken. Sőt, egyre kevesebb az aktív olyan kolléga, akik több mint 20 éves tapasztalattal gyógyítanak. Egyre égetőbbé válik a szakemberhiány, amit valahogyan kezelni kellene. Ugyanakkor olyan egészségügyi adatrobbanást élünk meg, elsősorban a képalkotó diagnosztikában, amely kifeszíti az orvostudomány határait.

Gasztroenterológiában is észlelni az egészségügyi adatrobbanás jeleit?

A klasszikus képalkotó diagnosztika és a gasztroenterológia határterületein biztosan érezni a dimenzióváltást. Az ultrahang, a CT, az MR és a PET/CT mellett az endoszkópia, a kapszula endoszkópia is korábban elképzelhetetlen adatmennyiséget gyűjt össze – egészséges és beteg emberekről, egészséges és beteg szervekről egyaránt. Csak az Egyesült Államokban évente 60 milliárd egészségügyi kép készül – ennyi képet kellene valakinek megnéznie és leletezni. Ráadásul az elkészült képek 64%-a negatív, tehát egészséges szerveket mutat.

Hogyan küzdenek meg ezzel a kollégák?

Előbb-utóbb kiégnek: elfáradnak a sok-sok kép nézegetésében. A fiatalok számára egyre kevésbé divatos orvostudományt tanulni és az egészségügyben elhelyezkedni, akinek pedig nincs több évtizedes tapasztalata, az nem feltétlen fogja felismerni a ritkább betegségeket. Ezt azzal az adattal tetézhetjük hogy a következő 15 évben 2 milliárd fő fölé 60 év feletti lakosok száma. Összességében úgy becsülik a szakértők, hogy a következő 15 évben világszerte 13 millió orvos és nővér fog hiányozni az egészégügyi rendszerben. Ez akkora ellentmondás, hogy valamilyen megoldás kell rá találni: ez lenne a mesterséges intelligencia, amit a köznyelv robotként egyszerűsít. (...)

Milyen eredményeket képes elérni a mélytanuló algoritmus?

Nagyon nagy mennyiségű jelölt adaton, azaz „big datán” tanítva, 99,9 százalékos pontosságú választ képes adni a mélytanuló algoritmus, természetesen csak azokban az esetekben, amelyekben egy jól definiált kérdésre, jól elkülöníthető pozitív és negatív eseményekkel lehet válaszolni.

Ezt azt jelenti, hogy a mélytanuló algoritmus helyettesíteni fogja a szakértő orvost?

A mostani algoritmusoknak egyáltalán nem ez a célja. Sokkal inkább az, hogy a kezdőknek, a nem szakértőknek segítsen szakértővé fejlődni. Másként fogalmazva, a mesterséges intelligencia támogatásával bármelyik orvos elérheti a szakértői szintet. Másfél évtizeddel ezelőtt az amerikai Rex professzor egy nagyon érdekes példát írt le. Összehasonlító vastagbéltükrözéses vizsgálatok során ugyanis kiderült, hogy az endoszkópos orvosok az összes adenoma tekintetében 20-24%-ban, a rosszindulatú polipok tekintetében 2-14%-ban elnézik a polipokat, nem találják meg őket. Ezzel persze nem az a baj, hogy néhány polipot nem talál meg a szakember, hanem az, hogy ennek aránya a vizsgáló orvostól függ. (...)

Orvosként nem félnek, hogy elveszi a munkájukat a mesterséges intelligencia?

Ahogyan említettem, ezt a technológiát az orvosi munka támogatására fejlesztették ki, és az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrumban valóban általánosan használjuk. Az orvosok félelme egyébként kettős: van, aki úgy hiszi, a mesterséges intelligencia elveszi majd a munkáját, van, aki úgy érzi, a mesterséges intelligencia rendszer miatt elhúzódik a vizsgálati idő. Tapasztalataink szerint egyik sem igaz a két félelem közül. Sőt: kapszula endoszkópiában a mesterséges intelligencia használata egyértelmű áttörést hoz, mert 50 ezer képet ember nem tud úgy kiértékelni, ahogyan a mesterséges intelligencia teszi. Ami emberben 90 perc, azzal a mesterséges intelligencia 10 perc alatt, jobb eredménnyel végez. Ebben az összefüggésben egyébként igaz, ismét a köznyelvi kifejezéssel élve: a „robot” fog megmenteni bennünket, orvosokat a kiégéstől, és attól, hogy az orvosi képanyag maga alá temessen bennünket.

A teljes beszélgetést ITT olvashatja