„A rezidensek csináltak egy nagy kampányt, amiben egyáltalán nem volt igazuk”
Ma nem az a legfőbb probléma, hogy hányan mennek el külföldre, hanem az, hogy egyre több orvos és nővér megy át a magánegészségügybe – mondta Mihályi Péter közgazdász a Népszavának adott szombati interjújában.
Az Államreform Bizottság Egészségügyi Szakmai Munkacsoportjának egykori vezetője (2006/2007) ezúttal sem különösebben törekedett arra, hogy sok rajongót gyűjtsön az egészségügyi dolgozók között. A Népszavában közölt interjúból onnan idézünk, ahol a minap lezárul rezidens-akcióról beszél:
„- (...) A rezidensek csináltak egy nagy kampányt, amiben egyáltalán nem volt igazuk. Magyarországon nem csak az egészségügyben, de minden más szakmában alacsonyabbak a keresetek, mint az unió átlagában, vagy Angliában, ahova sok magyar orvos megy. Ilyen alapon akciózhatnának a rendőrök, a tanárok vagy akár a parlamenti képviselők is. Az egész akció mérhetetlenül erkölcstelen és elhibázott volt. A rezidens-szövetség a felmondólevelek letétbe helyezésével valójában blöffölt, s ezt a blöfföt a kormány ügyesen kezelte. Vagyis alapvetően nem teljesítette a rezidensek kérését, mert sok mindenki másnak is megígérte a béremelést, így a rezidensek nem tehettek mást, minthogy jópofát vágtak és meghátráltak. Kiderült, hogy a blöff nem működik. Hiszen azok az orvosok, akik állítólag beadták felmondólevelüket - amit senki nem látott -, ettől réges-régen elmehettek volna külföldre, ha kaptak volna munkát. Persze akkor sem kapnának munkát, meg akkor se mennének el, ha most visszavennék a páncélszekrényből a felmondásokat, s úgymond élesítenék azokat. Vagy fordítva: ha akarnak, és el tudnak menni, akkor holnap el fognak menni, akkor is, ha meglesz a beígért béremelés.
- Az utóbbi másfél-két év kormányzati egészségpolitikáját lehet ehhez hasonló lépések sorozataként értékelni?
- Abból a szempontból különleges helyzet állt elő, és ilyen az elmúlt 40 évben nem volt, hogy az alapvető döntéseket nem az egészségügyi ágazat hozza meg. Nincs miniszter, aki - ilyen sem volt még - ott ülne a kormányban. A legalapvetőbb döntések - amelyek évtizedekre meghatározzák az ágazat sorsát - az egészségpolitikai vezetés nélkül születnek meg. Ilyen például a társadalombiztosítási rendszer eltörlése, hiszen kikerült az alkotmányból a tb intézménye. Volt - nincs. A 120 éves magyar társadalombiztosítási rendszer, úgy ahogy van, megszűnt. Ilyet soha nem tervezett az egészségügyi kormányzat, és személyesen Szócska Miklós sem. Ezt a kormány a maga logikája szerint eldöntötte, és meg sem kérdezte az egészségügyet. A másik példa az államosítás” – mondja Mihályi Péter a Népszavában, aki a továbbiakban egyebek mellett arról beszél: miként jutunk oda két-három év alatt, hogy a betegek többségét majd nem fogják rendesen ellátni, illetve mi a különbség a szociálliberálisok egykor általa is favorizált, de megbukott magánosítási tervei, s a most alakuló magánegészségügy között.
