A program sikerének kulcsa a megfelelő létszám
Az MNB versenyképességi javaslatcsomagjának a kulcsa, hogy legyen megfelelő számú szakdolgozó az egészségügyben – mondta a Világgazdaságnak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke.
A jegybanki program megvalósításának kulcsa az, hogy megfelelő képzettségű és számú szakdolgozó álljon rendelkezésre – reagált Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a Világgazdaságnak a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programjának egészségügyi fejezetére.
A MESZK elnöke szerint legalább huszonhatezer olyan munkavállaló hiányzik az alapellátásból, a járó- és fekvőbeteg-ellátásból, akivel kiegyensúlyozottabb egészségügyi rendszert lehetne biztosítani. A szakdolgozóhiány még jelentősebb, mint az orvoshiány – tette hozzá. Példaként említette, hogy Magyarországon a teljes egészségügyi ellátásra vetítve egy orvosra három szakdolgozó jut, míg az unióban átlagosan négy, de a fejlett országokban, például Hollandiában több mint hat szakápoló segíti az orvos munkáját, az Egyesült Királyságban pedig majdnem kilenc.
A MNB javaslatai jó irányba mutatnak, de csak akkor tudnak megvalósulni, ha lesz elég szakember. Ennek egyik feltétele a megfelelő bérezés. Az egészségügyi ágazatban a szakdolgozói területen nemcsak az Európai Unióhoz, de még a visegrádi országokhoz képest is lemaradásban vannak az alapilletmények. Igaz, 2016-tól elindult egy kedvező folyamat, és ahogy az MNB anyagában látszik, ennek a folytatása is várható.
A bérek mellett fontos az is, hogy milyen körülmények között és milyen munkaterheléssel kell a szakdolgozóknak ellátniuk a feladataikat. Az egészségügyi ágazatban sajátos túlmunkarendszer van érvényben, amely szerint elrendelhető heti plusz nyolc kötelező munkaóra. Ez azt jelenti, hogy az ágazatban dolgozók évente akár 400–416 órával dolgoznak többet legálisan. De önként is vállalhatnak további plusz 12 órát, ami hathavi átlagban nem haladhatja meg a 60 órát – így lehet olyan hét, amikor hatszor 12 órát dolgozik egy ápoló, éves szinten akár 1040 óra is lehet a túlmunkája. Balogh Zoltán szerint ez a fajta munkaterhelés kiégeti a kollégákat, ezért is hagyják ott sokan az egészségügyet. Üdvözlendő a kamara által is igényelt szakdolgozói életpályamodell megjelenése a javaslatban, ami új alapokra helyezheti az egészségügyi pályán foglalkoztatottak megbecsülését.
