A problémás internethasználat szerepe a fejfájásbetegségek lefolyásában

A problémás internethasználat pontos definíciója ugyanakkor továbbra sem egységes. A különböző modellek addikcióként, önszabályozási zavarként, maladaptív megküzdési mechanizmusként vagy viselkedési kontroll zavarként értelmezik a jelenséget (1). A fogalmi heterogenitás egyik eleme, hogy a szakirodalom elkülöníti az általános problémás internethasználatot, valamint annak specifikus formáit, például a problémás közösségimédia-használatot vagy a problémás videójáték-használatot is (2). Az Európai Parlament 2023-as jelentése szintén hangsúlyozza, hogy a túlzásba vitt digitális médiahasználat különösen gyermek- és serdülőkorban válhat jelentős népegészségügyi problémává, amely komplex pszichológiai, társadalmi és egészségügyi következményekkel járhat (3).

Az elmúlt évek kutatásai alapján a problémás internethasználat számos pszichés és szomatikus állapottal mutat összefüggést. Gyakrabban fordul elő depresszió, szorongás, alvászavar, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, társas izoláció és rosszabb életminőség mellett (1). Emellett egyre több adat utal arra, hogy a PIU nemcsak mentális egészségi problémákkal, hanem különböző krónikus fájdalom szindrómákkal is kapcsolatban állhat. Serdülők körében végzett, nagy méretű vizsgálatok alapján a problémás internethasználat összefüggést mutathat fejfájással, hasi fájdalommal és hátfájással is (2).

A fejfájás jelentős népegészségügyi probléma, a migrén és a tenziós típusú fejfájás a leggyakoribb neurológiai betegségek közé tartozik. Ezek a kórképek a fájdalom mellett jelentős életminőség-romlással és munkaképesség-csökkenéssel is járnak. Az utóbbi években több vizsgálat is igazolta, hogy a képernyőidő-kitettség hossza, illetve a problémás internethasználat kapcsolatban állhat a fejfájásos rohamok súlyosbodásával, magasabb rohamfrekvenciával, valamint alvászavarokkal és egyéb mentális kórképekkel (2). A háttérben feltehetően összetett biopszichoszociális mechanizmusok állnak, amelyekben szerepet játszhat az alvás-ébrenlét ciklus felborulása, a stressz, a pszichés terhelés, a fizikai inaktivitás, valamint a centrális szenzitizáció is.

A problémás internethasználat és a fejfájásbetegségek közötti kapcsolat jobb megértése ezért nemcsak tudományos, hanem klinikai szempontból is kiemelt jelentőségű lehet. A migrén és több primer fejfájásbetegség egyre inkább nociplasztikus fájdalomállapotként értelmezhető, amelynek hátterében nem egyértelmű strukturális károsodás, hanem a központi idegrendszer fájdalomfeldolgozó és fájdalommoduláló rendszereinek megváltozott működése áll (4, 5) (1. táblázat). A centrális szenzitizáció, az alvászavar, a stressz, valamint a pszichés komorbiditások fontos szerepet játszhatnak a fejfájásos rohamok súlyosbodásában és krónikussá válásában (4). A problémás internethasználat számos fájdalomhálózatot kedvezőtlenül befolyásolhat, így hozzájárulhat a fejfájásbetegségek romlásához.

1. táblázat. A főbb fájdalomtípusok jellemzői és klinikai példái

A mindennapi klinikai gyakorlatban a fejfájásbetegek ellátása sokszor elsősorban a gyógyszeres kezelésre fókuszál, miközben az olyan potenciálisan módosítható életmódi tényezők, mint az online töltött órák vagy a problémás internethasználat, ritkán kerülnek szóba. Pedig az internethasználati szokásokra, az esti képernyőidőre vagy az alvásminőségre néhány célzott kérdéssel is könnyen rá lehet kérdezni, és ezek módosítása a komplex fejfájáskezelés fontos kiegészítő eleme lehet.

Epidemiológiai vizsgálatok

A problémás internethasználat és a fejfájás kapcsolatát elsőként nagyobb epidemiológiai vizsgálatok elemezték gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek körében (2. táblázat). Ezek a kutatások jellemzően keresztmetszeti kérdőíves felmérések voltak, amelyek internethasználati szokásokat, problémás használatot, valamint a fejfájások előfordulását és súlyosságát vizsgálták. A korábbi tanulmányok eredményei részben ellentmondásosak voltak. Cerutti és munkatársai olasz serdülők körében nem találtak egyértelmű kapcsolatot a migrén vagy a tenziós típusú fejfájás és a problémás használat között, ugyanakkor az online tartózkodás időtartama szorosan összefüggött a szomatikus tünetek súlyosságával, különösen migrénben szenvedő serdülők esetében (6). Hasonló eredményeket közöltek Tepecik Böyükbaş és munkatársai gyermekek körében: a problémás internethasználat előfordulása nem volt magasabb a fejfájással küzdők esetében, ugyanakkor a számítógép-használat gyakrabban provokált migrénes panaszokat (7).

Az újabb epidemiológiai vizsgálatok ugyanakkor már jóval erősebb összefüggéseket mutattak ki. Egyetemi hallgatók körében végzett tanulmányok alapján az internetaddikció összefüggést mutatott a fejfájás súlyosságával, az inszomniával, a szorongással és a pszichés distresszel (8, 9). Saját magyar vizsgálatunkban a napi több mint 4 órás internethasználat, az éjszakai online jelenlét és az inszomnia is kapcsolatban állt a primer fejfájások súlyosabb formáival (10). Az epidemiológiai adatok összességében arra utalnak, hogy a problémás internethasználat önmagában valószínűleg nem közvetlen kiváltó oka a fejfájásnak, ugyanakkor jelentős fenntartó és súlyosbító tényező lehet, különösen alvászavarral és pszichés komorbiditásokkal társulva.

2. táblázat. Epidemiológiai vizsgálatok a problémás internethasználat és fejfájás kapcsolatáról

Klinikai vizsgálatok

A klinikai adatok alapján megállapítható, hogy nem feltétlenül maga az internethasználat mennyisége, hanem annak mintázata a meghatározó. Különösen az éjszakai internethasználat, az alvásminőség következményes romlása, az okostelefon-függőség és a pszichés terhelés függött össze a fejfájásos rohamok súlyosbodásával. Csáti és munkatársai migrénben szenvedő betegek bevonásával végzett klinikai vizsgálata során az éjszakai internethasználat – több zavaró tényező kontrollálása mellett is – szignifikáns összefüggést mutatott a súlyosabb migrénes rohamokkal (11). Ishii és munkatársai krónikus fejfájásban szenvedő nők esetében kimutatták, hogy az okostelefon-függőség rosszabb alvásminőséggel, fokozott nappali aluszékonysággal és súlyosabb rohamterheléssel társult (12). A klinikai vizsgálatok eredményei összességében megerősítik az epidemiológiai kutatások adatait, és tovább erősítik azt a feltételezést, hogy a problémás internethasználat – elsősorban az alvászavar, a pszichés distressz és a fokozott szenzitizáció révén – hozzájárulhat a fejfájásbetegségek súlyosbodásához. Ez jól illeszkedik a migrén nociplasztikus modelljéhez is, amelyben a központi idegrendszer fokozott érzékenysége kulcsszerepet játszik.

3. táblázat. Klinikai vizsgálatok a problémás internethasználat és fejfájás kapcsolatáról

A problémás internethasználat szerepe a fejfájások súlyosságában

A krónikus fájdalom ma már komplex biopszichoszociális modellben értelmezhető, amelyben a biológiai tényezők mellett a pszichés állapot, a stressz, az alvásminőség, a társas környezet és az életmódi faktorok is jelentős szerepet játszanak (13). A fejfájásbetegségek fennmaradását és súlyosbodását ezért számos tényező képes befolyásolni. A problémás internethasználat feltehetően ezen mechanizmusokon keresztül súlyosbíthatja a fejfájásos panaszokat. A túlzott digitális terhelés, az éjszakai képernyőhasználat és a folyamatos online jelenlét alvásdeprivációhoz, fokozott pszichés stresszhez, szorongáshoz, valamint depresszív tünetekhez vezethet. Ezek a tényezők közismerten jelentős szerepet játszanak a krónikus fájdalomszindrómák – köztük a fejfájások – súlyosbodásában (13). A modern életmóddal összefüggő „21st century headache” koncepció szerint a stressz, az alvászavar, a fizikai inaktivitás, a rossz testtartás és a túlzott digitális kitettség együttesen hozzájárulhat a fejfájások korábbi életkori megjelenéséhez és súlyosbodásához (15). Fontos kiemelni, hogy az internethasználat önmagában nem okoz migrént vagy egyéb fejfájásbetegséget, ugyanakkor a meglévő kórkép korábbi életkori manifesztációjához és a rohamok súlyosbodásához vezethet (1. ábra).

1. ábra. A problémás internethasználat és a fejfájásbetegségek súlyosbodása közötti feltételezett patomechanizmus

Ezt a modellt támasztják alá a problémás internethasználattal kapcsolatos újabb fájdalomkutatási eredmények is. Nemrég publikált vizsgálatunkban a problémás internethasználat nem közvetlenül, hanem depresszión és inszomnián keresztül növelte a neuropátiás derékfájdalom kialakulásának kockázatát (14). Ezek az eredmények jól illeszkednek ahhoz a modern szemlélethez, amely szerint a pszichológiai distressz, az alvászavarok és a maladaptív viselkedési mintázatok fontos szerepet játszanak a nociplasztikus és egyéb krónikus fájdalom fennmaradásában és súlyosbodásában.

A klinikai gyakorlat szempontjából különösen fontos, hogy a problémás internethasználat potenciálisan módosítható rizikófaktor lehet. A fejfájás-ambulanciákon ugyanakkor a betegellátás gyakran elsősorban a gyógyszeres terápiára fókuszál, miközben az olyan életmódi tényezők, mint az alvás, a digitális terhelés vagy az éjszakai online aktivitás, ritkábban kerülnek részletesen felmérésre. Pedig néhány egyszerű kérdéssel – például az esti képernyőidőre, az éjszakai internethasználatra vagy az alvásminőségre vonatkozóan – könnyen azonosíthatók lehetnek olyan tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a fejfájás súlyosbodásához vagy krónikussá válásához.

Összefoglalás

A problémás internethasználat nem közvetlen kiváltó oka a fejfájásbetegségeknek, hanem olyan jelentős fenntartó és súlyosbító tényező, amely felgyorsíthatja a kórképek manifesztációját, és ronthatja a rohamok intenzitását. A túlzott digitális jelenlét – különösen az éjszakai képernyőhasználat – alvásdeprivációhoz, pszichés distresszhez és centrális szenzitizációhoz vezet, amelyek igazoltan hozzájárulnak a migrén és a tenziós fejfájás krónikussá válásához. Emiatt a modern neurológiai szakellátásnak a hagyományos gyógyszeres terápia mellett a betegek életmódi és internethasználati szokásainak felmérésére, illetve szükség szerinti módosítására is ki kell terjednie.

Forrás: Neurológiai Praxis / AdobeStock

IRODALOM

1. Dunbar D, Proeve M, Roberts RM. Problematic internet usage: can commitment and progress frameworks help regulate daily personal internet use? Clin Psychol 2024;28:131–141.

2. Tereshchenko S, Kasparov E, Manchuk V, et al. Recurrent pain symptoms among adolescents with generalized and specific problematic internet use: A large-scale cross-sectional study. Comput Human Behav Rep 2024;16:100506.

3. European Parliament. Report on addictive design of online services and consumer protection in the EU single market. European Parliament 2023.

4. Yoo YM, Kim KH. Current understanding of nociplastic pain. Korean J Pain 2024;37:107–118.

5. Messina R, Castaldo M, Ha WS, et al. Breaking the medication overuse headache cycle: from nociplastic pain mechanisms to patient-centered interventions – the Junior Editorial Board vision. J Headache Pain 2026;27:108.

6. Cerutti R, Presaghi F, Spensieri V, et al. The potential impact of internet and mobile use on headache and other somatic symptoms in adolescence. Headache 2016;56:1161–1170.

7. Tepecik Böyükbaş İ, Çıtak Kurt AN, Tural Hesapçıoğlu S, et al. Relationship between headache and Internet addiction in children. Turk J Med Sci 2019;49:1292–1297.

8. Corrêa Rangel T, Raposo MCF, Rocha-Filho PAS. Internet addiction, headache, and insomnia in university students: a cross-sectional study. Neurol Sci 2022;43:1035–1041.

9. Demirer B, Güneş M. Is there an effect of caffeine intake, physical activity, and internet addiction on headache severity in university students? Int J Ment Health Addict 2025;23:1845–1856.

10. Radványi I, Tibold A, Fejes E, et al. Association between internet use and primary headache severity among Hungarian university students: a cross-sectional study. Front Public Health 2024;12:1445856.

11. Csáti A, Horváth F, Szok D, et al. Internet use may be associated with the severity of headache in migraine patients: results from a Hungarian tertiary headache center. BMC Public Health 2025;25:1036.

12. Ishii M, Manabe C, Ito I, et al. Relationship between smartphone addiction and headaches in people with chronic headache. BPB Reports 2024;7:33–38.

13. Nijs J, Malfliet A, Nishigami T, et al. Nociplastic pain and central sensitization in patients with chronic pain conditions: a terminology update for clinicians. Braz J Phys Ther 2023;27:100518.

14. Radvanyi I, Tibold A, Herczeg V, et al. Depression and insomnia mediate the link between problematic internet use and neuropathic low back pain: evidence from a cross-sectional survey. J Multidiscip Healthc 2025;18:7895–7905.