A posztoperatív szövődmények előrejelzésére jobb a neurológiai vizsgálat, mint a CT

Agyműtét után rendszerint CT-vizsgálatot végeznek, hogy megállapítsák, sikeres volt-e a beavatkozás és nincsenek-e szövődmények. Az orvos választásától függ, hogy a műtét után mennyi idővel végzik el a vizsgálatot. A CT-nek azonban vannak hátrányai is: magas költsége, a sugárterhelés és a kórházi erőforrások és személyzet elvonása más feladatoktól.

 

A posztoperatív CT hasznosságának felmérése volt a célja a Loyola Egyetem kutatóinak, T. C. Origitano vezetésével. 251 agyműtéten átesett beteg adatait nézték át; valamennyiükön végeztek CT-vizsgálatot. A betegek 53 százalékában a rutin CT-t a műtét után 8 órán belül, 43 százalékukban a 8–24. óra között végezték, és 4 százalékukban sürgősségi CT-re volt szükség, mivel neurológiai leletük rendellenes volt.

 

Rendellenesnek tekintették a neurológiai vizsgálat eredményét, ha lassan ébredt fel a beteg, ha az eredmény eltért a korábbi vizsgálatétól, ha váratlan neurológiai jelet, tünetet észleltek vagy ha tartós inubációra volt szükség.

 

Egyetlen olyan beteget sem kellett újra a műtőbe szállítani, akin 24 órán belül rutin CT-t végeztek, viszont a 10, sürgősségi CT-eset közül 3-nak (30 százalék) volt szüksége újabb beavatkozásra. Ez statisztikailag jelentős különbség.

 

A vizsgálat másik kérdése az volt, hogy milyen időpont az optimális a CT elvégzéséhez. Azoknak a betegeknek a 11 százalékában, akikről a műtétet követő 8 órán belül készítettek CT-felvételt, a későbbi CT rosszabb állapotot mutatott ki. Ezzel szemben, ha a 8. és a 24. óra között készítették a felvételt, a következő CT csak az esetek 3 százalékában mutatott ki romlást. Ez azt jelenti, hogy a korai CT vizsgálat kevesebb előrejelző információt ad a beteg állapotáról, vagyis a szükséges kezelésről is. Emellett hamis biztonságérzetet kelt az orvosban, és a beteget emiatt esetleg kevésbé intenzíven monitorozzák és ritkábban végeznek neurológiai vizsgálatot rajta.

A kutatásról a Medpage Today számolt be.