A neuropátiás fájdalom gyógyszeres kezelése
A neuropátiás fájdalom kezelésére vonatkozó új német S2k-irányelv felsorol első-, második- és harmadik vonalbeli szereket, illetve leteszi a voksot a kombinációs kezelések mellett, közli a PharmaOnline.
A Német Neurológiai Társaság (Deutsche Gesellschaft für Neurologie; DGN) nemrégiben jelentette meg új, neuropátiás fájdalom kezelésére vonatkozó S2k-irányelvét.
A neuropátiás fájdalmak az idegpályák, illetve a centrális fájdalomfeldolgozó központ sérüléseire vezethetők vissza. A lakosság 3-5 százalékát érintő panaszok diabétesszel, övsömörrel vagy szélütéssel is összefügghetnek. A neuropátiás fájdalmak kezelésében nagy kihívást jelent, hogy számos esetben a gyógyszeres terápia sem biztosít fájdalommentességet. Bármelyik hatástani csoportba tartozó szerrel végzett kezelésnél van egy betegcsoport, amelyik nem reagál kielégítően a kezelésre, vagy pedig a nem tolerálható mellékhatások miatt kényszerül lemondani az adott gyógyszeres kezelésről. Az újonnan megfogalmazott, 2024 áprilisáig érvényes irányelv szerint a terápiás cél a fájdalom mértékében bekövetkező legalább 30 százalékos csökkenés. A fájdalom mérséklődése az élet- és alvásminőség javulásával és munkaképesség visszanyerésének az esélyével is jár, írja a lap.
Első vonalbeli szerek
A centrális és perifériás nociceptív neuronok kalcium-csatornáira ható antikonvulzív szerek, így a gabapentin és a pregabalin első vonalbeli választásnak minősülnek a neuropátiás fájdalmak kezelésében.
Szintén elsőként választandó szerek a tri- és tetraciklusos antidepresszánsok, köztük az irányelvben is megnevezett amitriptilin, nortriptilin, klomipramin és imipramin, amik a szinaptikus résben kialakuló noradrenalin- illetve szerotonin-koncentráció emelése révén fejtik ki a hatásukat. Ezek a hatóanyagok a nem depressziós betegeknél is hatásosak lehetnek, és kiemelendő, hogy rövidebb időn belül és már alacsonyabb dózisoknál is kialakul a neuropátiás fájdalmak csökkentésében mutatott terápiás hatásuk, mint az antidepresszáns hatásuk.
A szelektív szerotonin/noradrenalin felvételt gátló duloxetin is szerepet kaphat a neuropátiás fájdalom enyhítésében.
Második vonalbeli szerek
A topikálisan alkalmazott lidokain (5 százalékos) és kapszaicin (8 százalékos) második vonalbeli választásnak minősülnek.
Harmadik vonalbeli szerek
Az ópioidok, köztük a tramadol harmadik vonalbeli szerként ismertek a neuropátiás betegek tüneti kezelésében. Hasonlóképpen, ebben a kategóriában említhető a botulinum toxin, igaz, off-label alkalmazással.
Nincs egyértelmű ajánlás a használatukra
A karbamazepin és az oxkarbamazepin a rendelkezésre álló elégtelen mennyiségű evidencia és a gyakori mellékhatások miatt nem általánosan ajánlott, de egyes betegeknél sor kerülhet az alkalmazásukra. Kiemelendő azonban, hogy trigeminus-neuralgia esetén a karbamazepin továbbra is első választásnak minősül (ennek a kórképnek saját irányelve van).
Lamotrigin esetén sincs kellő mennyiségű információ, ami alapján az ajánlható lenne, miközben kisebb vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy annak az alkalmazása eredményre vezető lehet HIV-neuropátia és centrális fájdalom esetén.
Az irányelv kitér a kannabinoidok alkalmazására is, amiket a kevésbé kifejezett terápiás hatás és a magas mellékhatásgyakoriság miatt nem ajánl. Azok használatára elsősorban individuális esetekben, egyéb fájdalomcsillapító terápiás megoldások eredménytelensége esetén, a multimodális analgetikus terápia részeként, off-label kerülhet sor.
