A munkahelyi egészségvédelem egyetemi oktatása
A jövő építészeinek, mérnökeinek, egészségügyi dolgozóinak és üzleti adminisztrátorainak szükségük lesz arra, hogy ismerjék a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, és a kockázatkezelést beépítsék mindennapi munkájukba, ha magukat (és a körülöttük lévőket) a munkavégzés során biztonságban szeretnék tudni.
De hogyan biztosítsuk, hogy a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos képzés inkább az egyetemi oktatás részét képezze, és a fiatalok ne csak a munkába lépéskor találkozzanak vele? Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Hivatal (EU-OSHA) által készített új jelentés áttekinti a munkahelyi egészségvédelem és biztonság egyetemi oktatásba való integrálásával kapcsolatos kihívásokat, valamint bemutatja az ezen kihívásokra adható lehetséges válaszokat.
Amint arra Jukka Takala, az EU-OSHA igazgatója rámutat, az új jelentés csupán legutóbbi fejleménye egy már folyamatban lévő EU-OSHA kezdeményezésnek, amely a munkahelyi biztonságnak és egészségvédelemnek a mindenféle szintű oktatásba való integrálására irányul. „Az oktatás kulcsfontosságú szerepet játszik a kockázatmegelőzési kultúra kialakításában” – mondja. „De ez nemcsak arról szól, hogy a gyermekeknek és a fiataloknak megtanítjuk, hogyan kell biztonságosan élni és dolgozni. Ha azt akarjuk, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem az üzleti igazgatás és műveletek szerves részévé váljon, minden jövőbeni menedzsernek és szakembernek szüksége lesz a feladataival és felelősségi körével kapcsolatos kockázatkezelési oktatásra.”
Azonban ha a munkahelyi biztonságnak és egészségvédelemnek az egyetemi oktatásba való integrálására kerül sor, számos rendkívüli kihívással kell szembenézni. Sokszor hiányzik a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén tapasztalattal rendelkező oktatószemélyzet, valamint az egyetemi szintű oktatáshoz szükséges oktatási anyag. Az egyéb iskolákkal összevetve az egyetemi munkavédelmi oktatás fejlesztéséhez szükséges anyagi háttér is hiányozhat. Továbbá az egyetemi kurzusok előnyben részesíthetik az elméleti tanulási módszereket a gyakorlatiakkal, aktívakkal szemben.
Mindemellett, mint az a jelentésből kiderül, vannak európai példák arra, hogy a munkavédelem az alábbi tényezők segítségével eredményesen integrálható az egyetemi oktatásba :
• Munkavégzés együttműködésben a megfelelő személyekkel és szervezetekkel (Németországban például a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi források összegyűjtése érdekében számos egyetem partnerségben dolgozik)
• Külön tantárgyként való kezelése helyett a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi oktatás kurzusokba történő integrálása (például munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi elemek felvétele a mérnöki kurzusokba az egyesült királyságbeli Liverpooli Egyetemen)
• Hallgatók bevonása a munkavédelmi gyakorlat tanulókörnyezetükben történő kezelésére (mint a Dublini Műszaki Intézetben, ahol a hallgatói szövetség segít az egyetemnek abban, hogy megfeleljen a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek.)
A jelentés az esetekben talált összes sikertényezőt bemutatja. Végül javasolja egy „összegyetemi megközelítés” kidolgozását, amely egyesíti a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi, illetve kockázati oktatást azokkal a gyakorlati lépésekkel, amelyeket az egyetemek tesznek meg, hogy személyzetük és hallgatóik számára biztonságos és egészséges munkakörnyezetet biztosítsanak.
| Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Hivatal (EU-OSHA) küldetése, hogy Európát biztonságosabb, egészségesebb és termelékenyebb munkavégzési hellyé tegye. Az EU-OSHA-t az Európai Unió hozta létre, hogy segítséget nyújtson a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén jelentkező információs igények kielégítésében. A Spanyolországban, bilbaói székhellyel működő EU-OSHA célja, hogy a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kérdésekben érintettek közötti műszaki, tudományos és gazdasági információáramlás ösztökélésével javítsa az emberek munkavégzési körülményeit. |
