A mellékvesekéreg-rák azonosításának új módszerét vizsgálják
Már szabadalmi eljárás alatt van a Semmelweis Egyetem Endokrinológiai Tanszékének kutatócsoportja által kifejlesztett, mellékvesekéreg daganatok szövettani diagnosztizálását segítő innovatív eljárás. A kutatás elnyerte az egyetem innovációs díját is.
Átlagosan minden huszadik emberrel fordul elő élete során, hogy a szervezet működésében és a hormontermelésben kulcsfontosságú szerepet betöltő mellékvesében daganat alakul ki, ennek gyakorisága pedig az életkor előrehaladtával nő. E daganatokat gyakorta véletlenül, más betegségek gyanújával végzett képalkotó berendezésekkel történő vizsgálatakor fedezik fel, bár vannak jellegzetes tünetek, amelyek utalhatnak a mellékvese betegségeire is. Túlnyomórészt hormont nem termelő jóindulatú daganatokról van szó, amelyek egy része alapesetben beavatkozást sem igényel, viszont meglehetősen nehéz annak meghatározása, hogy jó- vagy rosszindulatú daganatot találtak-e az adott páciensnél. Nagyon ritka esetekben előfordulhat, hogy a fellelt daganat rosszindulatú. A mellékvesekéreg-rák ráadásul meglehetősen agresszív, az 5 éves túlélési esélye 30 százalék alatti.
A felismerését nehezíti, hogy eléggé általános, más betegségeknél is előforduló tünetei vannak. Ilyen például az éjszakai izzadás, az elhúzódó láz, a fogyás, a fáradékonyság, előrehaladott állapotban hasra vagy hátra lokalizált fájdalom. Esetenként előfordulhat arcra, hasra történő hízás, miközben a végtagok elvékonyodnak, és a bőr is vékonyabb lesz. Jellegzetes tünet nők esetében az addig megszokottnál erőteljesebb szőrnövekedés is. Mindezek mellett sokféle más endokrinológiai tünetet is okozhat, épp ezért, aki ezen tüneteket tapasztalja forduljon szakemberhez.
Jelenleg nincs olyan általánosan használható diagnosztikai eljárás, ami gyorsan és a beteg számára viszonylag fájdalommentesen segítségére lenne az orvosoknak a kórisme felállításában és a kezelés meghatározásában. Ráadásul a műtét utáni szövettani vizsgálatok is komoly szakértelmet és tapasztalatot igényelnek, és esetenként a patológusoknak is nehézséget okoz e daganatok szövettani vizsgálata. A műtét előtti mintavétel egyelőre nem számít rutineljárásnak, mivel a szövettani vizsgálat nehéz, és kis mennyiségű mintából nem is megbízható. Ezt orvosolná a Semmelweis Egyetem Endokrinológiai Tanszékén működő kutatócsoportjának molekuláris biológiai felfedezése, amelyet 2022 őszén egyetemi innovációs díjjal ismertek el.
Az innováció a műtét utáni szövetminta-analízist könnyíti meg, mivel a kutatócsoportnak sikerült 3 olyan mikroRNS kombinációt azonosítania, amelyek a kivett mintából izolálva megbízhatóan jelezhetik a mellékvesekéreg daganat jó-, vagy rosszindulatúságát – mondta el Igaz Péter a kutatócsoport és az Endokrinológiai Tanszék vezetője. Hozzátette: a Semmelweis Egyetemen több mint négy évtizedes hagyománya van a mellékvese daganatos megbetegedéseivel kapcsolatos kutatásoknak, ezért is fordult a figyelem erre a kutatási területre.
A mikroRNS-ek a fehérjét nem kódoló RNS-ek közé tartoznak, viszont nagyon is van biológiai funkciójuk: az RNS-interferencia folyamatán keresztül, azaz a DNS szekvenciájának megváltoztatása nélkül szabályozzák a sejtek funkcióit, és részben ezáltal reagál az emberi szervezet a környezeti ingerek változására. A jellemzően 19-21 nukleotidból álló mikroRNS-ek nagyon stabil molekulák, biomarkerként való alkalmazhatóságuk pedig az elmúlt évtizedben vált egyre izgalmasabb kutatási területté, ahogyan egyre több mindenre derült fény a fehérjét nem kódoló RNS-ekről és a mikroRNS-ek szervezet működésében játszott szerepéről, illetve ahogy egyre több és több mikroRNS-t – jelenleg emberben mintegy 2500-at – azonosítottak.
