2021. június. 18., péntek - Arnold, Levente.
hirdetés
hirdetés

A melanóma agyi áttéteinek zsugorítása gyógyszerrel

Egy kísérleti fázisban levő gyógyszer, amelynek célpontja egy, a melanómákban gyakran megtalálható mutáció, 10 beteg közül 9-ben összezsugorította a melanóma agyi metasztázisát – ezt mutatta ki egy nemzetközi fázis I klinikai vizsgálat, amelynek eredményeit a Lancet május 18-i száma közli.

A dabrafenib nevű gyógyszer, amelynek célpontja a melanóma esetek mintegy felében aktív Val600 BRAF mutáció, 36 késői stádiumú melanómás beteg közül 25-ben olyan esetekben is csökkentette a tumor nagyságát, amikor az nem terjedt rá az agyra. Sőt, más olyan rákfajtákban is hatásosnak bizonyult, amelyekre jellemző a BRAF mutáció.

Tíz esetből kilenc válasz az agyi metasztázisok esetén igazán izgalmas. Eddig még semmilyen szisztémás terápiával nem lehetett ilyen eredményt elérni” – mondta dr. Gerald Falchook, a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának munkatársa, a vizsgálat egyik vezetője.

Az olyan melanómás betegek medián túlélése, akiknek betegsége az agyra is ráterjedt, nem több 4-5 hónapnál. A gyógyszerekre legfeljebb 10%-uk reagál; ezen kívül még sebészeti terápiával és sztereotaktikus vagy teljes-agy besugárzással is próbálják kezelni az áttétet.

A mostani vizsgálatban a kilenc reagáló betegben a daganat zsugorodásának mértéke 20-100% volt – négyükben teljesen eltűnt az áttét.

Ezeket az eredményeket azonban még nagyobb betegcsoporton is validálni kell, tekintve az esetek kis számát.

„A legtöbb klinikai vizsgálatból kizárják azokat a pácienseket, akiknek agyi metasztázisuk van, mivel nem feltételezik, hogy a gyógyszer átjutna a vér-agy gáton. Éppen ezeknek a betegnek az esetében van a legnagyobb szükség klinikai vizsgálatokra, mivel olyan kevés fajta kezelés jön szóba náluk” – mondta dr. Falchook.

A dabrafenibet, amelyet a GlaxoSmithKline gyárt, eredetileg nem azzal a céllal hozták létre, hogy átjusson a vér-agy gáton, amely a vérben levő mérgező anyagoktól védi az agyat. Véletlenül vették észre a dabrafenib melanómás agyi metasztázisra gyakorolt hatását egy más céllal végzett vizsgálatban. A vizsgálatban résztvevő egyik betegben a PET, amit közvetlenül a dabrafenib adása előtt végeztek, agyi metasztázist mutatott ki, de ez csak a kezelés megkezdése után derült ki. Az intézmény etikai bizottsága engedélyezte, hogy a betegnél folytassák a kezelést, mivel a 2 héttel később megismételt PET képen az látszott, hogy az agyi metasztázis területén csökkent az anyagcsere, és a később készült MRI felvételeken kimutatható volt az áttét megkisebbedése is.

A kutatók ezután egy pilot vizsgálatot végeztek, amelybe 10, kezeletlen agyi metasztázisos beteget vontak be. Azt, hogy a dabrafenib milyen mechanizmus révén jut be az agyba, jelenleg is vizsgálják.

„Végül azonban valamennyi agyi metasztázisos betegben progrediált a betegség. A gyógyszerrezisztancia problémája még megoldásra vár az előrehaladott tumorok esetében” – mondta dr. Falchook.

A vizsgálat következő részében nyolc USA-beli és ausztráliai kutatóhelyen összesen 184 beteget toboroztak, akik közül 156-nak olyan melanómája volt, amely átterjedt már más szervekre.

A fázis I vizsgálat fő célja, hogy fokozatosan növelve a kísérleti szer dózisát, megállapítsák, hogy milyen mellékhatások lépnek fel, és meghatározzák azt a maximális dózist, amely még biztonságosan adható a betegeknek.

Itt hiába növelték a gyógyszeradagot, nem lehetett kimutatni a maximális tolerálható dózist. Egyetlen betegnek sem kellett megszakítania a kezelést a mellékhatások miatt, amelyeket csak kevés beteg tapasztalt. „Ez egy nagyon kevéssé toxikus szer, akárcsak a legtöbb új, célzott terápia” – mondta dr. Falchook.

A válaszarány és a szer farmakokinetikája alapján (azaz annak alapján, hogy a szervezet milyen sebességgel metabolizálja a gyógyszert) a kutatók a későbbi fázis II és fázis III vizsgálatokban napi kétszeri 150 mg-ot javasoltak alkalmazni.

A fázis I vizsgálat második részében ezt az adagot próbálták ki

-          36 olyan melanómás, de agyi metasztázissal nem rendelkező betegben, akik a Val600 BRAF mutációt hordozták;

-          10 olyan melanómás betegben, akinek kezeletlen agyi metasztázisuk volt;

-          28 olyan betegben, akiknek másféle rákjuk volt, de hordozták a BRAF mutációt.

Az első, 36 betegből álló csoportban

-          25 (69%) részlegesen vagy teljesen reagált a kezelésre (ez azt jelenti, hogy a képalkotó módszerrel maghatározott tumornagyság legalább 30%-kal csökkent);

-          18 beteg (50%) igazoltan reagált, ami azt jelenti, hogy a második képalkotó vizsgálat alkalmával is, ami legalább 1 hónappal követte az elsőt, észlelhető volt a tumor méretének csökkenése – írja a  Science Daily.

Az igazolt válaszarány hasonló volt ahhoz, amit a vemutafenibnél találtak egy fázis III vizsgálat során – ez az első gyógyszer, amelyet törzskönyveztek a BRAF-mutáns melanóma kezelésére.

A más típusú rákok közül a papilláris pajzsmirigyrákban, a nem kissejtes tüdőrákban és a kolorektális rákban szenvedő betegek részleges választ adtak a gyógyszerre.

„Ez is azt igazolja, hogy a tumor molekuláris profilja legalább olyan fontos, ha ugyan nem fontosabb, mint az, hogy melyik szervben alakul ki a rák. A tumorokat meg kell vizsgálni a BRAF-ra és más molekuláris rendellenességekre nézve. Sok más daganatfajtának csak kis hányadában fordul elő a BRAF mutáció. Ha ezt nem teszteljük rutinszerűen, ezeket a betegek soha nem fogjuk egy ígéretes, célzott szerrel kezelni” – vonta le a következtetést dr. Falchook.

Dr. Falchook még ma is kezel dabrafenibbel 6 melanómás beteget, és közülük 5 teljes remisszióban van. Ezeken kívül még 6 egyéb rákos beteget is kezel, akiknek daganata nem növekedett a terápia kezdete óta.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: Science Daily)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

A tsimane törzs tagjait nem első alkalommal vizsgálják. 2017-ben már nagy nyilvánosságot kapott az az eredmény, miszerint időseik szív- és érrendszeri egészsége egészen példátlan a világon.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem közös projektje, melyben a lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok feltérképezéséhez.