A magyarok több mint fele heti három órát se mozog
A magyarok több mint fele heti 3 órát sem mozog, és csak minden 5. gondolja úgy, hogy tudatosan táplálkozik – derül ki az HonestFood reprezentatív felméréséből.
Minden 2. magyar többet utazna és több időt töltene a családjával, barátaival, ha kaphatna plusz öt aktív életévet – mutatják az HonestFood reprezentatív felmérésének adatai*.
Az Eurostat adatai alapján Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam 2021-ben 74,5 év volt, míg az EU-ban mindez 5,6 évvel magasabb, 80,1 év.
Az HonestFood egyik alappillére az emberi egészség védelme. Egy egészséges társadalom boldogabb, produktívabb és kevesebb kiadást jelent a társadalombiztosításnak. Szeretnénk, ha a magyar emberek is több aktív, egészséges évet élhetnének. De ehhez szemléletváltásra van szükség, hiszen a magyarok jelentős része bevallása szerint is keveset mozog és nem táplálkozik tudatosan. Azért kezdeményeztük ezt a kutatást, hogy hiteles közszereplőkkel karöltve felhívjuk a figyelmet az egészségtudatos életmód fontosságára, és motiváljuk az embereket – mondta Giacomo Pedranzini, a Kometa ügyvezető igazgatója, az HonestFood koncepció megalkotója.
Alábecsüljük a magyar átlagéletkort, de azt tudjuk, hogy Magyarországon alacsonyabb a születéskor várható átlagos élettartam, mint az EU-ban
A születéskor várható átlagos élettartam statisztikákkal kapcsolatban inkább képben vannak a férfiak, mint a nők. Csak minden 4. magyar tudja, hogy meddig élünk átlagosan, a többség (56%) alábecsüli ezt az értéket, 19% pedig a valós életkor felé lő. A magyarok nagy része (72%) tudja, hogy nálunk alacsonyabb a születéskor várható átlagos élettartam. A válaszadók 17%-a úgy gondolja, hogy nincs különbség e tekintetben Magyarország és az EU között, 11% szerint pedig Magyarországon élünk tovább.
Alig mozgunk, de a tudatos táplálkozás még több ember életéből hiányzik
Honfitársaink több mint fele (57%) nem mozog heti 3 órát se, pedig jellemzően (91%) szeretünk mozogni – derül ki felmérésből. A tudatos táplálkozás hiánya még a mozgásnál is szomorúbb képet fest: csak minden 5. magyar gondolja úgy, hogy tudatosan táplálkozik. Akik tudják magukról, hogy nem esznek egészségesen, azok (leginkább a nők) ezt főképp azzal indokolják, hogy a jó minőségű élelmiszer nagyon drága. Minden 10. magyar azzal hitegeti magát, hogy úgy fog sokáig élni, hogy ezért tennie sem kell különösebben. És kb. ugyanennyien (9%) pedig azt gondolják, hogy rossz géneket örököltek, és ezért nem tehetnek semmit a hosszú élet érdekében.
Drágán is lehet egészségtelenül és olcsón is lehet egészségesen táplálkozni. Tévhit, hogy spórolva nem lehet tudatosan étkezni. Egyébként is, de jelen élelmiszerárak mellett különösen javasolt a menütervezés és az ahhoz kapcsolódó pontos bevásárlólista. Menütervezésnél legyünk minél változatosabbak, kerüljük a szélsőséges étrendet. Jobb minőségű alapanyagokkal az adagok csökkentésén is érdemes elgondolkozni, hiszen a magyarok többségének van súlyfeleslege. Már azzal is sokat tehetünk az egészségünk érdekében, ha figyelünk a termék kalória-, cukor- zsír- és sótartalmára, és hogy milyen és mennyi adalékanyag található az élelmiszerben – mondta Antal Emese, dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője az HonestFood kutatási eredményeket bemutató sajtótájékoztatón.
A férfiak inkább szeretnének tovább élni, mint a nők
Jelentősek az eltérések aközött is, hogy meddig szeretnénk élni, és hogy mit gondolunk, szerintünk meddig fogunk. A kutatás alapján a magyarok háromnegyede legalább 76 éves koráig szeretne élni, de csak 53%-a gondolja azt, hogy meg is éri ezt a kort. A férfiak inkább szeretnének tovább élni, mint a nők, a nők negyede, a férfiak 30%-a szeretne legalább 91 évet élni. Magas azok aránya, akik még ennél is tovább élnének. Minden 5. magyar (21%) legalább 95 éves koráig szeretne élni, és minden 10. gondolja, hogy ez így is lesz. Azok között is kiemelkedő a férfiak aránya, akik legalább 95 évet szeretnének élni. Míg a férfiak körében 25% ez az arány, addig a nőknél csak 17%. Ráadásul a férfiak 13%-a úgy gondolja, hogy élni is fog eddig, míg a nőknek pusztán 6%-a. Arányaiban a nők többsége (21%) 81-85 éves koráig szeretne élni.
Tudjuk, hogy tenni kellene a hosszú életért, szeretnénk is sokáig élni, de a viselkedésünk nem ezt mutatja
A magyarok 75%-a szeretne sokáig élni, tovább, mint a jelenlegi születéskor várható átlagos élettartam. 22%-uk élek, ameddig élek szemlélettel rendelkezik és csak a válaszadók 3%-a mondta azt, hogy nem vonzza a hosszú élet. A magyarok nagy része tisztában van azzal, hogyha szeretne sokáig aktívan élni, akkor azért tennie is kell. Azok között, akik szeretnének sokáig élni, pusztán minden 6. érzi úgy, hogy mindent meg is tesz ezért, minden 2. gondolja, hogy jó úton halad, de még lenne mit tennie, és minden 3. bevallja, hogy nagyon keveset tesz ennek érdekében. Az élek ameddig élek szemléletűek kb. háromnegyede (73%) nem akar lemondani semmiről, és azt eszi, amit szeret, kb. negyede (27%) pedig nem szeret sportolni, és alapvetően lusta embernek tartja magát.
Mindenki stresszel
Az aktív, egészségben eltöltött életévek száma a válaszadók legnagyobb része (59%) szerint a stressz csökkentésével érhető el. Mindkét nemnél és minden korcsoportban leginkább a stresszt tartják a hosszabb élet gátjának, a nemek között a nők (65%), korosztályokat tekintve pedig a negyvenesek (68%) különösen kiemelkednek.
A több mozgás, aktívabb élet (48%) és a tudatosabb táplálkozás (45%) kerültek még dobogóra. Tízből hárman a jobb anyagi helyzet megteremtését és a szellemi frissesség megőrzését is fontosnak tartják annak érdekében, hogy hosszabban és aktívabban élhessenek. A válaszadók negyede szerint fontos ebben a megfelelő mennyiségű pihenés, minden 5. magyar pedig a minőségi családos, barátos időtöltést is nélkülözhetetlennek tartja ehhez. Az aktívabb közösségi életet és a szakmai kiteljesedést jellemzően nem tartják fontosnak a hosszú élet szempontjából a magyarok. A közösségi élet csak minden 20., míg a szakmai kiteljesedés csak minden 50. válaszadó szerint hosszabbíthatja meg az aktív, egészségben töltött életévek számát.
*A kutatásról
A felmérés 994 fő megkérdezésével készült 2022 szeptemberében, amely reprezentatív a magyarországi 18-59 éves okostelefonnal rendelkezőkre kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint. A kutatást a KOMETA megbízásából az Opinio Institute Kft. készítette.
