A krízisállapot hatása a többi betegre
Ha egy beteg kritikus állapotba kerül egy kórházi osztályon, ellátása után rutinszerűen ellenőrizni szükséges társai állapotát, mivel ilyen esetben megnő az esélye, hogy a többi beteg állapota is jelentősen romlik, írja a JAMA cikke.
A kritikus betegségesemények – mint pl. az újraélesztés vagy az intenzív osztályra szállítás – megtörik a kórházi osztályok munkafolyamatát, és előfordulhat, hogy az ugyanazon osztályon, illetve kórteremben lévő többi beteg nem részesül elégséges figyelemben, mivel a sürgősségi helyzet elvonja az orvosok és az ápolók figyelmét. Mint Samuel L. Volchenboum és munkatársai írják, valószínűleg ez az első tanulmány, ami számszerűsíti azt a kockázatot, ami a többi beteg esetén jelentkezik, amikor betegtársuk életveszélyes állapotromlást szenved (Association Between In-Hospital Critical Illness Events and Outcomes in Patients on the Same Ward; JAMA).
A University of Chicago kutatói a 2009 és 2013 között az egyetemi kórházba felvett felnőtt betegek esetében végezték el az obszervációs korhorszvizsgálatot, amit az egyetem nagyméretű és igen jó minőségű adatbázisa tett lehetővé (a kutatók szerint még akadémiai központok esetében is ritka az olyan kiváló adatszolgáltatás, ami szükséges volt a vizsgálat kivitelezéséhez). A klinikán egy osztály átlagosan 20 ággyal rendelkezik, a beteg–nővér-arány 4:1, az orvosok száma osztályonként 3-4.
A vizsgálat megállapításai szerint, amikor egy beteg állapota a tipikus 20 ágyas kórházi osztályon rosszabbra fordul (újraélesztésre szorul, intenzív osztályra szállítása válik szükségessé, illetve meghal), a kórházi osztály többi betege esetében is megnő az esélye annak, hogy állapotuk jelentős mértékben rosszabbodik.
A kritikus eseményt követő hat órában annak az esélye, hogy egy második beteg is súlyos krízishelyzetbe kerül (újraélesztésre szorul, illetve intenzív osztályra szállítása válik szükségessé), 18%-kal nőtt meg, míg abban az esetben, ha egy hat órás periódusban két súlyos helyzet is bekövetkezett, egy harmadik krízishelyzet kialakulásának valószínűsége 53%-kal fokozódott. A kockázat enyhén nagyobb volt abban az esetben, ha az eredeti krízishelyzet éjszaka történt. A mortalitás nem növekedett szignifikáns mértékben.
Amennyiben egy betegtárs újraélesztésre szorul, intenzív osztályra szállítása válik szükségessé, illetve meghal, a kórházi osztály többi betege esetében megnő a kórházi tartózkodás ideje. Mindezek miatt a tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy a kórházi orvosok rutinszerűen ellenőrizzék a többi beteg állapotát, miután elláttak egy kritikus állapotú beteget, és bizonyosodjanak meg róla, hogy a többieket nem fenyegeti hasonló veszély.
A kutatók hozzáteszik, további vizsgálatok szükségesek annak tisztázásához, mi áll az összefüggés hátterében, azonban valószínűsítik, hogy a többi beteg esetében jelentkező kockázatnövekedésnek az is oka lehet, hogy a kritikus állapotú beteg ellátása elvonja az orvosok és a nővérek figyelmét a többi páciensről.
