A kormány kifizeti a 2024-es Erasmus-ösztöndíjakat, ha nincs megállapodás
Az ígért módon nem lesz 20 órás kötelezettség a magánegészségügyben dolgozóknak
A korábban jelzett módon biztosan nem vezetik be azt az elképzelést, amely szerint havi 20 órában állami szerepvállalásra kötelezték volna a főállásban a magánegészségügyben dolgozó orvosokat, derült ki a Kormányinfón.
- Búcsúzhatnak az Erasmustól az alapítványi egyetemek (Frissítve: az ellenzék, a tárca)
- A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete az Erasmus-ügyről
- Gulyás: Januárban visszatérünk a magánorvos-passzusra
- Mégsem kényszerítik a magánorvosokat az állami ellátásba?
- Velkey György szerint jó ötlet a magánorvosok állami továbbképzése
A kormány terve szerint havi 20 órában állami munkára kötelezték volna a főállásban a magánegészségügyben dolgozó orvosokat ahhoz, hogy továbbképzési kötelezettségeiket teljesítsék. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón csütörtökön jelezte: amikor a tervet nyilvánosságra hozták, rengeteg orvos tiltakozott ellene, ezért ilyen formában biztosan nem vezetik be ezt az elképzelést.
A tervek kapcsán a Magyar Orvosi Kamara azt írta: „Érezzük és értjük azt a feszültséget, amit a most megjelent rendelettervezetek okoznak mindnyájatokban. Ígérjük, hogy az az attitűd és az az orvosokról alkotott kép, amit a törvény és rendeletei kirajzolnak, nem marad válasz és az orvostársadalom erejét megmutató reakció nélkül.”
Ha nem vezetnek eredményre az Erasmus-ösztöndíjjal kapcsolatos tárgyalások az Európai Unióval, akkor a kormány kifizeti az ösztöndíjak költségét, közölte a miniszter az MTI szerint. Gulyás Gergely elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek nevezte azt, ami ebben az ügyben történik, megjegyezve, hosszan lehetne sorolni azokat a nyugat-európai egyetemeket, ahol aktív politikusok ülnek a kuratóriumokban, a fenntartó testületekben. A miniszter hangsúlyozta: amikor az Európai Bizottsággal megállapodtak, az összeférhetetlenségi szabályok esetében úgy járt el a magyar kormány, ahogy azt Brüsszel kérte.
Közölte: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter egyeztetni fog, remélik, hogy csak félreértésről van szó, és gyorsan tisztázható a kérdés. Ha nem sikerülne megállapodni, akkor a kormány kifizeti a jövő évi Erasmus-ösztöndíjak költségét, mondta Gulyás Gergely, jelezve azt is: ha nem találnak megoldást, Magyarország pert fog indítani az Európai Unió Bíróságán a programot felfüggesztő határozat miatt.
A miniszter több adatot is ismertetett a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásában lévő egyetemekkel kapcsolatban. A modellváltó egyetemek esetén, egy év alatt, összesítve, 18 százalékkal nőtt a különböző tudományos közlemények száma, mondta. 2022-ben az érettségiző magyar diákok létszáma nem nőtt 2020-hoz képest, ennek ellenére 2021-ben kilenc százalékkal, 2022-ben pedig további 7,5 százalékkal nőtt a felvett hallgatók száma 2020-hoz képest. Gulyás Gergely ismertetése szerint a külföldi hallgatók létszáma 2013-hoz képest 65 százalékkal emelkedett, 40 ezer külföldi hallgató van Magyarországon. 2020-ról 2021-re a koronavírus-járvány ellenére is nőtt a külföldi hallgatók száma, 11 300 új külföldi hallgató jelentkezett a magyar felsőoktatásba, többségében a modellváltó egyetemekre. Közölte, a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban is jelentősen előreléptek; a Times Higher Education rangsorában négy éve hét, két évvel ezelőtt kilenc, idén pedig 11 intézmény szerepelt a legjobbak között.
Elmondta azt is, hogy a felsőoktatás állami támogatása a nehéz gazdasági helyzet ellenére 2022-ben és 2023-ban összeségében a 2020-as működési támogatás duplájára nőtt. Az alkotmányban biztosított tanszabadság garantált, összegzett.
A rezsivédelem költségvetésének nevezte a 2023-as büdzsét a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón, Budapesten. Gulyás Gergely jelezte, a kormány a jövő héten a parlament elé terjeszti a költségvetés módosításáról szóló javaslatát, amelyet az Országgyűlés márciusban fogadhat el. A rezsicsökkentést és a foglalkoztatást idén is számos gazdasági veszély közepette kell fenntartani, a cél azonban továbbra is a nyugdíjak és a reálbérek növelése, hangsúlyozta.
A miniszter azt mondta, a kormány legfontosabb célja, a recesszió elkerülése várhatóan teljesül, hiszen a legtöbb elemző is egyetért az idei évre várt 1,5 százalékos növekedési céllal. Hozzátette: ha ez teljesül, akkor az átlagfogyasztás erejéig megtartható lesz a rezsicsökkentés, a családtámogatások pedig még bővülhetnek is. Közölte: 2022-ben minden jel szerint 4,5 százalék körüli gazdasági növekedést ért el az ország, ami az egyik legmagasabb az Európai Unióban.
A miniszter megjegyezte, bár pánikkeltő nyilatkozatok hangzottak el a gazdasági összeomlásról, tömeges munkanélküliségről, fizetésképtelenségről vagy az árfolyam összeomlásáról, minden jóslatuk kudarcot vallott, beleértve Bod Péter Ákosét, Surányi Györgyét vagy Simor Andrásét is.
