Búcsúzhatnak az Erasmustól az alapítványi egyetemek (Frissítve: az ellenzék, a tárca)
Nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn, írja a Népszava.
Az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai december végén levélben értesítették erről a testület szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat. A tiltás a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik, közli a lap.
Magyarországon 21 alapítványi egyetem működik, köztük a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Miskolci és a Soproni Egyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem. Ezek többsége mostanáig jelentős támogatásokban részesült a Brüsszel által közvetlenül vagy közvetve irányított támogatási forrásokból. Az Európai Bizottság kimutatása szerint 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, amit az EU 40,45 millió euróval támogatott.
A közösségi finanszírozás leállításáról szóló döntést 2022 december 15-én hozták meg az EU pénzügyminiszterei, amikor a korrupciós veszélyek miatt befagyasztották a Magyarországnak 2021-2027 között járó felzárkóztatási támogatások csaknem egyharmadát. Ezzel együtt utasítást adtak arra, hogy az Unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került jogi személlyel. Ezek az oktatási és kulturális intézmények eredetileg azért kerültek az EU célkeresztjébe, mert működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk. Brüsszeli nyomásra az Országgyűlés tavaly ősszel ugyan módosította a vonatkozó törvényeket, de az Unió figyelmeztetése ellenére sem változtatott azon az előíráson, amely lehetővé teszi, hogy magasrangú politikai tisztségviselők bekerülhessenek az alapítványok vezető testületeibe.
| A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye |
| Az Európai Bizottság decemberi döntése a jelenleg futó csereprogramokat nem érinti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozóan. A kormány a márciusi határidőig folyamatosan egyeztet a felsőoktatást érintő források további zavartalan biztosításáról. A jelenleg futó és 2023-ban az egyetemek által pályáztatott felsőoktatási hallgatói, oktatói csereprogramokat nem érinti az Európai Bizottság tavaly év végi döntése. Az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti. Magyarország minden vállalását teljesítette, így nem fogadja el az Európai Bizottság azon döntését, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek direkt uniós pályázatokból való diszkriminatív kizárását tartalmazza. Ennek tisztázására, hasonlóan más uniós forrásokhoz 2023. március 16-ig kerül sor. (MTI-OS) |
A DK, a Jobbik, a Momentum és az LMP is felemelte a szavát az ellen, hogy az alapítványi irányítású egyetemek kuratóriumaiban politikusok is részt vesznek, közölte az MTI. Az eset előzménye, hogy lapinformációk szerint nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.
A Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese hétfői online sajtótájékoztatóján azt mondta, pártjuk törvényjavaslattal tiltaná meg, hogy állami vezetők és hivatalban lévő képviselők kapjanak helyet az alapítványi irányítású egyetemek kuratóriumában. Arató Gergely magyarázatként úgy fogalmazott: az Európai Bizottság már korábban is jelezte, nem elfogadható, hogy a kormány "politikusok által vezetett kuratóriumok kezébe adta" az állami egyetemeket.
Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese közleményében azt kéri, hogy ne az egyetemistákat és az oktatókat büntessék a kormány hibájából. A politikus egyúttal felszólította a kabinetet, azonnal kezdje meg az alapítványi fenntartású intézményekkel a tárgyalásokat, hogy azok, különösen a nagy tudományegyetemek, minél előbb visszakerüljenek állami fenntartásba. A képviselő azt is kijelentette, hogy aktív fideszes minisztereknek és "a párthoz köthető személyeknek semmi keresnivalójuk a kuratóriumokban".
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője közleményében ismerteti: arra kérik az Európai Bizottságot, hogy ne zárják ki a magyar egyetemistákat az Erasmusból Orbánék korrupciója miatt. Az EP-képviselő szerint ezer és egy módon lehetne szankcionálni a Fidesz-kormány korruptságát, a jogállamisági mechanizmus ennek például megfelelő eszköze, a magyar diákok külföldi tanulásának akadályozása viszont nem tartozik a megfelelő eszközök közé, mert nem azoknak rossz, akik ellen irányul. "Ezért Donáth Annával levelet írtunk a Bizottságnak, amiben azt kérjük, hogy a megfelelő eszközöket találják meg a jogállamisági követelmények és az intézményi függetlenség betartatására, anélkül, hogy a magyar egyetemisták legyenek ennek a vesztesei."
Az LMP közleményében kifogásolta, hogy az Orbán-kormány sok tízezer magyar diákot foszt meg attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban. Mint írták, a Fidesz másokkal nem, csupán önmagával egyeztetett, amikor önmaga képére formálta a hazai egyetemi rendszert. Most ezért nem kaphatnak a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemek támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból sem. Felidézik, hogy az LMP korábban okkal mondta azt, hogy az egyetemi rendszer megújítása össznemzeti ügy, mert a ma feladata a holnap boldogulását készíti elő. A fideszes politikusok vezette egyetemi alapítványok megújításának első lépéseként az LMP szigorú összeférhetetlenségi szabályok kialakítását kezdeményezi.
Később az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes is közleményt adott ki, amely szerint az MSZP levélben fordul Csák János felsőoktatásért felelős miniszterhez, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat az Európai Bizottsággal. Keressen megoldást arra, hogy Magyarország ne veszítse el az Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogram, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram nyújtotta lehetőségeket és forrásokat.
