A jobb síelők és az idegsebészek sisakot viselnek
Sielők, snowboardozók, figyelem! A British Medical Journal február 10-i száma szerkesztőségi cikkben részletezte a védősisak viselésének hasznát.
A nagyközönség számára bizonyító erejű volt, amikor 2009 szilveszterén sielés közben összeütközött két nő, és egyikük, az ismert német politikusnő, aki védősisakot viselt, traumatikus agysérülést szenvedett, de túlélte a balesetet, míg a másik hölgy, aki nem viselt sisakot, meghalt.
Lehet, hogy a tudományosan képzett emberek számára nem elég egyetlen kiragadott példa, nekik szól a BMJ cikke.
A síbalesetek 9-19 százalékában történik fejsérülés, és a traumatikus agysérülés a téli sportot űzők leggyakoribb haláloka. A cikkben idézett tanulmányok szerint a védősisak minden életkori csoportban szignifikánsan csökkenti az agysérülések számát, súlyosságát. A legtöbb ausztriai tartományban 2009 tele óta a 16 évesnél fiatalabb sielők számára kötelező a sisakviselés. A német, svájci és osztrák idegsebészek 15 százaléka vásárolt védősisakot a korábban említett eset után, amikor a sisakot viselő politikusnő túlélte a balesetet, míg a vele ütköző másik személy nem.
Vannak-e a sisakviselésnek hátulütői?
A kockázat-kiegyenlítődési hipotézis szerint a sisak hamis biztonságérzetbe ringathatja viselőjét – hasonlóan a biztonsági övhöz -, ami kockázatosabb viselkedést eredményez. Azonban a kutatások azt mutatják, hogy ugyanannyi kockázatkereső visel sisakot, amennyi óvatos ember (kb. 60 százalék). Viszont jóval több a sisakviselő a képzettebb, ügyesebb sielők és snowboardosok között (77 kontra 59 százalék).
Felhozhatják a sisakviselés ellen, hogy tompítja a hallást – azonban ezt sem igazolják a kutatások, ahogy az is bebizonyosodott, hogy a látóteret sem szűkítik: a sisakot viselők reakcióideje nem csökken. (Ezzel ellentétben a síszemüveg korlátozza a látóteret.)
A szerkesztők végezetül figyelmünkbe ajánlják az önvédelmet azért is, mert az ütközések vétlen áldozatai sokkal gyakrabban (93 százalék kontra 25 százalék) és sokkal súlyosabban sérülnek, mint azok, akik okozzák a baleseteket. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az áldozatokat váratlanul éri az ütközés, így nincs idejük megfelelően reagálni.