2024. november. 22., péntek - Cecília.

A jó alvás a szívnek is védelmezője

A kialvatlanság a szív- és érrendszerre is káros hatással van, hívja fel a figyelmet a SZIVSN Betegegyesület az Alvás Világnapján.

A felmérések szerint a megkérdezettek 70 százaléka ritkán vagy soha nem érzi úgy, hogy eleget aludt volna, 28 százalékuk ébred gyakorta pihenten, s csupán 2 százalékuk számolt be arról, hogy mindig elég időt tölt alvással. De nemcsak az számít, hogy mennyit alszik valaki, hanem az is, hogy ezt mennyire nyugodtan és pihentetően teszi. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a depresszió leggyakoribb tüneteként az alvászavart jelölte meg, amelynek az elmúlt tíz évben drámaian nőtt az előfordulása. Az elmúlt évekhez képest egyre később fekszünk és egyre korábban kelünk, így összességében kevesebbet alszunk. Továbbra is komoly probléma a napközben jelentkező álmosság, mely a válaszadók 90 százalékát érinti, 41 százalékuk szenved naponta többször a rátörő álmosságtól, fáradtságtól. Emelkedett az állandó alvásproblémával küzdők aránya is, minden 4. ember számára okoz komoly gondot az el-, illetve átalvás, és a megkérdezettek csaknem fele számolt be időszakos alvásproblémáról. Pedig a nyugodt, valóban relaxált alvás segítheti csak a szervezet munkáját. A stressz által kiváltott alvászavar és ebből adódó szívritmus problémákkal foglalkozni kell.

Az alvás nem passzív állapot, nagyon fontos hormonális, szellemi egészségi és intellektuális erősítő folyamatok zajlanak, amikor alszunk. Amikor ez az időszak nem megfelelő minőségű, csökken koncentrációképességünk, izmaink ereje és koordinációja megváltozik, hangulatunk romlik. Ugyanakkor az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás és az alacsony stressz elősegítheti a mély, jóminőségű alvást, amely elengedhetetlen a szív- és érrendszer egészségéhez.

Hogyan befolyásolja az alvás a szív- és érrendszer működését?

Az alvásigény egyénileg eltérő. Egy felnőtt munkavállalónak például minimum 6-9 óra alvásra van szüksége a kipihent állapot eléréséhez, ám a felnőtt lakosság fele szenved valamilyen alvászavarban vagy esik át élete folyamán olyan időszakon, amikor nem alszik kellően pihentetően. Tanulmányok sora igazolja, hogy a rövid alvásidő vagy a rossz minőségű alvás magas vérnyomást, emelkedett koleszterinszintet és végső soron érelmeszesedést okoz, a szokásosnál kevesebb alvásmennyiség pedig növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – mondja Várdi Visy Katalin egyetemi tüdőgyógyász, somnológus, légzésrehabilitátor szakorvos.
 
A folyamat kettős: egyfelől a rossz alvási szokások, mint a tudatosan kevesebb alvás, műszakbeosztás, gyakori éjszakai munka, másfelől pedig az alvásstruktúrát befolyásoló alvásbetegségek, például az insomnia (nehezített el- és átalvás), alvásfüggő légzészavarok (horkolás, alvási apnoe), circadián ritmuszavarok egyaránt növelik a hirtelen szív- és érrendszeri események rizikóját, emelik a vérnyomást. Sok kutatás igazol összefüggést különböző alvásbetegségek és a szív- és érrendszeri egészség között
 
Az egyik leggyakoribb alvászavar az obstruktív alvási aponoe szindróma. Ennek a kórképnek legjellemzőbb tünete a horkolás és a nappali aluszékonyság.  Egy másik igen gyakori alvásbetegség az insomnia, amikor is az elalvás nehezített, vagy éppen a felébredés az éjszaka folyamán, amikor nehézkes a visszaalvás. Ezekben a betegségekben szenvedők körében sokkal nagyobb valószínűséggel fordulnak elő szívritmuszavarok, plakkok felhalmozódása, szívelégtelenség és koszorúér-betegség, mint a jól alvó lakosság körében. Egyre több a bizonyíték arra, hogy a neurológiai alvászavarok, mint például a nyugtalan láb szindróma és a gyakori mikroébredéses állapot növeli a szívbetegség kockázatát. A legtöbb embernél a vérnyomás leesik alvás közben. Ez azonban egyes alvásbetegségekben, mint például a narkolpeszia vagy az alvásfüggő légzészavarok súlyos változata, nem következik be, ami szintén növelheti a szívproblémák kockázatát – magyarázza Várdi Visy Katalin.
(forrás: SZÍVSN (Segítünk Neked!) Országos betegegyesület)