Alváslét – a minőség fontosabb a mennyiségnél
Az alvásidő csökkenése a XXI. századi életmód velejárója. A Magyar Alvás Szövetség legújabb hazai kutatásai is megerősítik a nemzetközi tendenciát: kevesebbet és rosszabbul alszunk, mint akár harminc évvel ezelőtt.
Nem szabad dogmaként kezelnünk az ajánlott napi alvásmennyiséget, tévedés, hogy mindenkinek napi nyolc órára van szüksége, állítják a San Francisco-i Egyetem Science-ben közelmúltban megjelent tanulmány szerzői. Az úgynevezett rövid alvók, akiknek elég akár a napi hat óra alvás is, olyan génekkel rendelkeznek, amelyek elégségessé teszik az általánosnál kevesebb éjszakai alvást.
A következtetés: a hatékony alvással eltöltött kevesebb idő nem egyenlő az alváshiánnyal.
Az amerikai tudósok megfigyelései azért is figyelemre méltóak, mert bár ellentétesek a jelenlegi gondolkodással, miszerint az alváshiány felgyorsíthatja a neurodegenerációt, állításuk szerint számos embernél az agy rövidebb idő alatt is teljesítheti az alvási feladatait. Mindezeket a hazai megfigyelések is megerősítik.
"Az alvás minősége kiemelt szerepet játszik a mindennapi teljesítéseink, a folyamatos döntéshelyzetek legmegfelelőbb kiválasztása, vagy például a kreativitás szempontjából", hangsúlyozta G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke, a Budapesti Alvásközpont igazgatója. "Ezért is kerül az alváskultúra fókuszába az alvásminőség kialakításának, megőrzésének a programja Magyarországon is".
*
Életünk közel egyharmadát alvással töltjük, ami soknak tűnik és éppen ezért nem mindegy, hogy milyen körülmények között hajtjuk álomra a fejünket.A Magyar Alvás Szövetség nemzetközi alváskonferencia keretében hívta fel a figyelmet az egészség, az alvás és az életmód összefüggéseire, a minőségi alvás fontosságára. Több felmérés is megerősítette, hogy nemzetközi viszonylatban a magyarok a kifejezetten rossz alvókhoz tartoznak: nem alszunk eleget és azt sem ismerjük fel, ha nyugtalan alvásunk hátterében valamilyen alvászavar, vagy alvásbetegség áll. Az alvás szakértői szerint sokat tehetünk azért, hogy megelőzzük mindezt.
Egy a közelmúltban publikált magyar felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka ritkán vagy soha nem érzi úgy, hogy eleget aludt volna, 28 százalékuk ébred gyakorta pihenten, s csupán 2 százalékuk érzi úgy, hogy elég időt tölt alvással. Nem meglepő módon a szorgos japánok alszanak nemzetközi viszonylatban a legkevesebbet, akik hétköznaponként átlagban csak 6 óra 22 percet töltenek az ágyban. Az viszont érdekesebb, hogy őket az amerikaiak követik, mindössze 10 perccel több alvással. A legnagyobb alvók a nyugat és észak-európai országok lakói, akik közül a hollandok szoktak a legtöbbet aludni. A magyarok átlagosan 7 óra 2 percet szunyókálnak, ami nagyon kevés, ha azt vesszük, hogy egy felnőtt ember alvásigénye 8-9 óra.
Az alvás nagyon fontos szerepet játszik fizikai és pszichés egészségünkben. Az elegendő mennyiségű és minőségű alvás – ha az ráadásul a megfelelő időben is történik – a szellemnek és a testnek védelmet nyújt a megbetegedések ellen és hozzájárul az életminőség javulásához. Az, hogy nappal milyen a közérzetünk, nagyban függ attól, hogy hogyan aludtunk előző este. Ha nyugtalanul telt az éjszakánk, mert például nem hagyott pihenni a hőség, a bekapcsolva hagyott televízió, az esti buliban megivott alkohol vagy a késői fekvés, az másnap megbosszulja magát. Néhány kialvatlan éjszakát még átvészel a szervezet, de ha rendszeressé válik a rossz alvás, az előbb-utóbb fizikai és lelki megbetegedéshez vezet.
