Interjú Barabási Albert-Lászlóval
A hétköznapi életben is segít eligazodni a hálózatelmélet
Mennyire önálló tudományág a hálózattudomány? Hogyan segíthet eligazodni a hétköznapokban? Mi a hálózatelmélet nagy meglepetése, és mindennek mi köze a vírusok terjedéséhez? Miben rejlik a hálózattudomány jelentősége? És hogyan lehet úgy beszélni az üzletről, hogy szó sem esik róla? Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjává választott Barabási Albert-Lászlóval az mta.hu készített interjút.
Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjai közé választotta Barabási Albert-László hálózatkutató fizikust, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját, a bostoni Northeastern Egyetem professzorát és a Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszorát. Barabási szerint a hálózattudomány, noha a fizikából, a matematikából és a számítástudományból táplálkozik, mára önálló tudományággá vált, ami olyan felfedezésekhez segítette hozzá a legkülönfélébb területek kutatóit, amelyek a klasszikus vizsgálati módszerekkel elérhetetlenek lettek volna.
A kutató azt mondja, alapvető szerepe van a matematikai szemléletnek, mivel rengeteg eszközt vettek át a gráfelméletből, de a statisztikus fizika vívmányai, valamint a számítástudomány módszerei és megközelítési módjai is szerepelnek a hálózatelmélet repertoárjában. Éppen ezért folyamatos párbeszédet folytatnak a klasszikus tudományágakkal, valamint azokkal a területekkel, ahol ezek eszközeit alkalmazzák. Ugyanakkor Barabási azt mondta, a Nemzeti Tudományos Akadémia 2015-ben megjelent tanulmánya óta önálló tudományágként tekintenek a hálózattudományra, amelynek megvannak a saját belső intellektuális célkitűzései és kérdései, illetve a többi tudománnyal szembeni különbözőségei.
És hogy miben rejlik a tudományág jelentősége? Míg a klasszikus tudományterületek korábban semmit sem tudtak arról mondani, hogy nagy léptékben hogy néz ki a sejtháló, a molekulaháló vagy a társadalmi háló, addig a hálózattudomány ezekre képes választ adni – többek közt ebben rejlik a jelentősége. A hálózatoknak belső törvényszerűségeik vannak, amelyek minden rendszerre alkalmazhatók. Ezeknek a belső törvényszerűségeknek a megértésével a rendszerek is megérthetővé válnak. Ennek köszönhetően alapjaiban megváltozott a vírusok terjedéséről, illetve ennek a megakadályozásáról való gondolkodásunk. A hálózattudomány létrejöttével lehetséges továbbá az is, hogy jóllehet, már 100 éve rendelkezünk a tudással, hogy az agy egy hálózat, ez a hálózat csak az elmúlt 5 évben vált kutathatóvá, köszönhetően az idegsejtek között létrejött szinaptikus kapcsolatok térképének. Barabási elmondta, hogy nagyon sokat foglalkoznak az orvostudományban fellelhető hálózatokkal, és már megszületett önálló tudományágként a hálózati orvostudomány is, ami komoly eredményeket képes felmutatni.
A laikusok körében is népszerű hálózatelmélet újfajta szemléletmódot biztosít, legyen szó társadalmi problémákról, gazdasági vagy ökológiai jelenségekről. Ez a megközelítésmód, a hálózatelmélet által biztosított eszköztár vagy a laikusok számára is fontos gondolkodásmód nemcsak a tudományok terén, de a hétköznapi életben is segít eligazodni.
A teljes interjú ide kattintva olvasható.