A fiatalok a húshoz, az idősek a képernyőzéshez ragaszkodnak
Ha egy hosszabb és egészségesebb élet lenne a tét, miből vennénk vissza már ma, és mi az, amin nem változtatnánk? A 20 országot vizsgáló reprezentatív tanulmány, a STADA Health Report 2026 eredményei alapján a magyaroknak az átlagnál fontosabb, hogy a lehető legtovább éljenek, és többen úgy is érzik, hogy képesek kézben tartani a saját egészségük alakulását. Amikor azonban lemondásokról van szó, már jóval árnyaltabb a kép: ugyan az alkoholról, a gyorsételekről a többség akár teljesen le is mondana, a húsevéssel csak kevesen hagynának fel.
A vizsgált országok átlagánál több magyar (79%) szeretne a lehető legtovább élni a STADA Health Report 2026 eredményei alapján, és többen (81%) úgy is érzik, hogy képesek kézben tartani saját egészségük alakulását.
De vajon mely dolgokról vagy szokásokról lennénk hajlandóak már ma lemondani azért, hogy hosszabb és egészségesebb életet éljünk?
A kutatásban erre is rákérdeztek. Akik egyéb okok miatt nem mondtak le még az adott dologról vagy szokásról, azok a teljes lemondás lehetősége mellett azt is megjelölhették, ha inkább csökkentenék a mennyiségét, vagy egyáltalán nem változtatnának rajta.
A magyarok a dohányzásról és az alkoholról mondanának le a legnagyobb arányban teljesen: előbbiről 56, utóbbiról 51 százalékuk. Az édességnél és a cukornál, valamint a képernyőidőnél a csökkentés dominál: 65, illetve 67 százalék venne vissza belőlük. A húsnál viszont szinte teljesen eltűnik a teljes lemondás: mindössze 4 százalék hagyna fel vele.
A hús kilóg a sorból
A magyar és a nemzetközi válaszok közötti egyik leglátványosabb eltérés a húsnál rajzolódik ki. Azok közül, akik jelenleg is esznek húst, a magyarok 47 százaléka nem változtatna a fogyasztásán. A nemzetközi átlag ennél jóval alacsonyabb, 36 százalék.
A nemek és a korcsoportok között is jelentős különbségek látszanak. A férfiak 59 százaléka nem változtatna azon, hogy mennyi húst eszik, míg a nőknél ez az arány 37 százalék. Az egyes korcsoportok közül a fiatal felnőttek ragaszkodnak hozzá leginkább: a 18-24 évesek mindössze 28 százaléka lenne hajlandó kevesebbet enni belőle vagy teljesen lemondani róla.
Mi a helyzet a képernyőzéssel?
Más területeken ugyanakkor a fiatalok jóval nyitottabbak a lemondásra: 81 százalék változtatna az édesség- és cukorfogyasztásán, 87 százalék enne kevesebb gyorsételt vagy teljesen lemondana róla, 73 százalék pedig a képernyőidejéből is visszavenne.
A képernyőhöz való ragaszkodásban a STADA Health Report 2026 eredményei alapján a 70 év felettiek állnak az élen: 44 százalékuk nem változtatna a képernyő előtt töltött idején. A 18-24 évesek körében ugyanez 27 százalék, a 25-34 éveseknél pedig 21 százalék.
Világos egészségügyi edukációra van szükség
„A magyarokat érdekli a hosszú és egészséges élet, és a többség úgy érzi, hogy tenni is tud érte. Az viszont, hogy ezért min változtatnánk, már jóval összetettebb képet mutat. Ez világosan jelzi, hogy az egészségügyi edukációnak továbbra is fontos szerepe van: érthetően kell beszélnünk arról, hogy mely szokásaink jelentenek valódi egészségügyi kockázatot, és min érdemes változtatnunk” – mondta dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.
*A kutatásról:
A STADA Health Report 2026 a STADA megbízásából a Human8 által készített reprezentatív online tanulmány. A kutatás anonim módon zajlott 2026 februárja és márciusa között.
Mintanagyság: körülbelül 20 000 válaszadó Európa-szerte és azon túl is az alábbi 20 országból: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Kazahsztán, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia és Üzbegisztán.
A felmérés reprezentatív kor, nem és régió tekintetében.
