A daganatos betegségek okairól, a gyógyulás esélyeiről
Az Oncompass Medicine alapítóját és tudományos igazgatóját, a Gábor Dénes-díjas Peták Istvánt a Magyar Nemzet kérdezte.
– Édesapja újságíró, 1996 és 1998 között a Magyar Televízió Rt. elnökeként dolgozott. Rockenbauer Pállal közösen ők hozták létre a Másfélmillió lépés Magyarországon című műsort. Az út felét kisgyerekként megtette. Mi maradt meg abból az időszakból?
– Néha valóban feltűnök a filmkockákon. Édesapám megemlékezésén azt mondtam, különösen szerencsés ember vagyok, mert örökségként megkaptam több száz kilométernyi utat, megannyi forrást és erdőt, felejthetetlen tájképet. A gimnáziumi évek nyarait a Kis-Balatonon töltöttem a fantasztikus természetvédő, Futó Elemér társaságában. Én voltam a terület egyik madárcsősze. Azóta, ha tehetem, erdők, hegyek közé megyek. Bizonnyal innen eredeztethető a hitvallásom: ha a természet megismerhető, akkor az ember – aki szintén a természet része – titkai szintén feltárhatók. A betegségeivel együtt megérthető ez a csodálatos szervezet, és hitem szerint a természettudományos kutatások révén minden betegség előbb-utóbb gyógyítható lesz.
– Az orvosi diploma megszerzése után a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekklinikára jelentkezett, ahol daganatos gyerekeket gyógyított, ezzel párhuzamosan a Semmelweis Egyetem I. Számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben kutatott. Miért éppen ezt a hihetetlen érzelmi megterheléssel járó területet választotta?
– A Semmelweis Egyetemre azért jelentkeztem, mert azt gondoltam, ott egyszerre lehetek orvos és kutató. Nem bántam meg, kiváló alapképzést kaptam. A választásom azért esett a gyermekklinikára, mert ott zajlik az egyik legnagyobb harc, amelyet orvos vívhat. Minden embernek meg kell találnia a saját harcát. És ezt a harcot választottam magamnak egy életre. A daganatokkal akartam foglalkozni, mert ez az a betegség, amely nem gyógyul meg magától. A gyermekonkológiában teljes életekért harcolunk, hiszen ezek a páciensek még csak néhány évvel korábban jöttek a napvilágra. Ezen a területen jól mérhető az orvos sikeressége. Én végül azt a küldetést választottam, hogy olyan eszközöket fejlesztek ki, amelyek segítik orvostársaim munkáját, hogy ők még sikeresebbek lehessenek.
– Mit tudunk a daganatos betegségek hátteréről?
– Azt gondoljuk, hogy minden daganatos betegségben szerepet játszanak a génhibák. Erről éppen a múlt héten jelent meg a Nature magazinban közleménysorozat. Ezekben 2600 daganat teljes génkészletének vizsgálati eredményeit mutatták be. A kóros elváltozások 95 százalékában azonosították az adott daganatot okozó génhibákat, átlagosan négy-öt mutációt daganatonként. De azt eddig is tudtuk, hogy a daganatos betegségek szerzett és öröklött génhibák miatt jönnek létre. Az persze további kérdés, hogy maguk a mutációk miért keletkeznek. Az eddig ismert környezeti hatások – például dohányzás – mellett egyre többet tudunk meg arról, hogy keletkezésükben alapvető a mikroorganizmusok jelentősége. Kiderült, hogy több daganat kialakulása baktériumok okozta krónikus gyulladásra vezethető vissza, mások hátterében vírusok állnak. Utóbbira példa a rendkívül elterjedt kórokozó, a humán papillomavírus (HPV), amely rendellenes sejtosztódást, sejtburjánzást okozhat. A nők köré-
ben a méhnyakrák a leggyakoribb, az évente közel ötszáz halálos áldozatot szedő, HPV okozta daganatos megbetegedés, míg a férfiaknál szájüregi rák alakul ki legtöbb esetben a HPV következtében, és tízből hatan életüket vesztik. Szerencsére a HPV-t ma már tudjuk diagnosztizálni, és védőoltással védekezhetünk ellene.
– Mit tehet a szakember, ha már kialakult a daganat?
– Amennyiben mód van rá, a daganatot sebészileg kell eltávolítani, illetve sugárterápiás módszerekkel kell gyógyítani. Ha a daganatsejtek a szervezetben már szétszóródtak, akkor gyógyszeres kezelésre van szükség. A sejtosztódást gátló kemoterápiás kezelések mellett egyre inkább lehetőség van arra, hogy célzott gyógyszerekkel kikapcsoljuk a hibás gének által termelt fehérjéket. A másik lehetőség, hogy az immunrendszer segítségét kérjük, hogy idegenként azonosítsa a kóros gének által termelt fehérjéket, s így támadja a daganatot. Mindkét megközelítés a génhibákat célozza, ami logikus, hiszen ez a daganatok Achilles-sarka. 2013-ra kiderült, hogy körülbelül hatszáz gén hibája felelhet a daganatok kialakulásáért. Hogy ne legyen egyszerű a helyzet: egy adott daganatot többféle gén hibája okozhatja, illetve egy génhiba többféle daganat kialakulásáért felelhet. Ma már azt is tudjuk, hogy a hatszáz génnek hatmillióféle mutációja lehet, illetve minden betegben általában több gén hibás. Ez teszi nehézzé a rák oki szintű, precíziós gyógyítását. A molekuláris diagnosztika mára eljutott oda, hogy akár mind a hatszáz gén rutinszinten vizsgálható daganatos betegek szövetmintájában. Elindultak a célzott gyógyszerfejlesztések, az elmúlt évtizedben megtízszereződött az ilyen hatóanyagok száma. Mi öt évvel ezelőtt azon kezdtünk el gondolkozni, ha vizsgálni tudjuk hatszáz gén hatmillió mutációját, és van több mint száz gyógyszerünk, hogyan dönthető el, hogy az adott beteg adott mutációira melyik célzott gyógyszer a legjobb.
