A betegek tíz százalékát kezelik megfelelően
A Depression and Anxiety című szaklap publikálta annak a több mint 50.000 fő bevonásával készült vizsgálatnak az eredményét, amely először tárta fel nemzetközi szinten a kezeletlenül maradó szorongásos betegek arányát.
Jordi Alonso és munkatársai a WHO World Mental Health megbízásából 21 országban, 51.500 fő bevonásával végeztek vizsgálatot, aminek eredményeképp kiderült: világszerte a lakosság 10%-a szenved valamilyen szorongásos betegségben (Treatment gap for anxiety disorders is global: Results of the World Mental Health Surveys in 21 countries; Depression and Anxiety). A betegek mindössze 27,6% részesül valamilyen kezelésben, és mindössze 10%-uk kap megfelelő terápiát.
Alonso nyilatkozata szerint a szorongásos betegség hajlamos krónikussá válni, számos komorbiditással (pl. depresszió) jár együtt, és szignifikáns mértékű rokkantsághoz vezethet; 2010-ben az Európai Unió országaiban 74 milliárd euróba került a probléma.
A vizsgálat megállapításai szerint az egyes országokban igen eltérő a betegség gyakorisága: míg Afrikában a lakosság 5,3%-a érintett, az európaiak 10,4%-a szorong. A kórkép bizonyos fajtái – pl. fóbiák, szeparációs szorongás – igen korán, már 5 és 10 éves kor között kezdődnek, míg egyéb szorongásos betegségek (pl. generalizált szorongás, pánikbetegség, poszttraumatikus stresszbetegség) általában 24 és 50 éves kor között indulnak, és jóval nagyobb gyakoriságbeli különbség van az egyes országok között.
A szorongásos betegség kezelése lehet farmakológiai (legalább 4 orvosi vizit) vagy pszichoterápiás (legalább 8 terápiás ülés). A megfelelő terápia megelőzi a kórkép krónikussá válását és csökkenti a fizikai és mentális társbetegségek kialakulásának esélyét.
A kielégítően kezelt betegek alacsony arányát több tényezőre lehet visszavezetni. Sok esetben sem a beteg, sem az egészségügyi ellátórendszer nem ismeri fel a kezelés szükségességét, olyannyira, hogy csak a szorongásos betegségben és valamilyen komorbiditásban szenvedők 41,3%-a van tisztában azzal, hogy terápiára szorulna, míg a társbetegség-mentes esetekben ez az arány 26,3%. A terápiához jutás további korlátja az egészségügyi ellátórendszerek rossz minősége, a kezelés költsége vagy a betegséghez tapadó stigma is. Mivel a gazdag államokban is csak a betegek harmada részesül terápiában, a tanulmány szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy minden országban növelni kell a lakosság egészségügyi műveltségét, illetve egészség-értését, valamint az egészségügyi ellátórendszerek szorongásos betegségekkel kapcsolatos tudatosságát.
