hirdetés
2025. június. 28., szombat - Levente, Irén.
hirdetés

 

"Nagyon hiányoznak az Öveges professzorok"

Mit lehetne tenni a tudományellenesség, az áltudományok hódítása ellen? Az Index a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, Lovász Lászlóval beszélgetett.

Amikor 2014-ben, frissen megválasztott MTA-elnökként adott nekünk interjút, érintőlegesen előkerült az áltudományok témája is, és azt mondta: „Az MTA mint testület mondhatja, hogy ez meg ez áltudomány – lehet, hogy kellene is mondani (...) A magam részéről támogatom, hogy az Akadémia tegyen ilyen irányú lépéseket.” A gyakorlatban ezt – a homeopátiával kapcsolatos állásfoglalástól eltekintve – azóta sem nagyon látni. Miért?

Ráadásul a homeopátiával kapcsolatos akadémiai álláspont is eléggé visszhang nélkül maradt. De ha nem is deklarációkkal, más ügyekben sok alkalommal felléptünk, volt előadásunk az oltások helyzetéről például. Arra jutottunk, hogy a legtöbb esetben az a célravezető, ha nem cáfolni próbálunk valamit, hanem megpróbáljuk a tudományos eredményeket, magát a tudományos módszert bemutatni. Ott van például Róna-Tas András előadása a székely rovásírásról, ami őszintén elmondja, mi az, amit tudunk, mi az, amit nem tudunk, és nagyon jól helyreteszi ezt az egész kérdést. Az Akadémia és általában a tudomány igyekszik a saját módszereit bemutatni, hogy hogyan nyerünk, és mit fogadunk el bizonyítékként. Ez egy nagyon izgalmas téma önmagában, hogy milyen módon lehet bizonyítani vagy cáfolni valamit, a magyar nép eredetétől kezdve az oltásokkal kapcsolatos tévhitekig.

Azt is látni kell, hogy sokszor azért megy félre egy-egy vita, mert a tudomány eredményei nagyon gyakran valamilyen feltételek, megszorítások mellett igazak, csak bizonyos körben érvényesek. A tudóst köti a saját tudományos etikája, ő azt mondja bizonyítéknak, ami ténylegesen az, míg az áltudományok képviselői olyan érvet mondanak, amilyet csak akarnak. Ezért gondolom, hogy nem a közvetlen vita a legcélravezetőbb, hanem az, hogy minél jobban próbáljuk megtanítani az embereknek felismerni a bizonyítékokat. Olyan nincs, hogy valaki kitalál egy csodagyógymódot, és felsorol öt embert, aki ettől szerinte meggyógyult. Ez nem bizonyíték. (...)

Lehet, hogy valójában az áltudományok előretörése is csak látszólagos, az információs buborékoknak és a közösségi média minden hangot felerősítő hatásának eredménye?

Nem hiszem, hogy a helyzet sokkal rosszabb lenne, mint régebben volt, ez a jelenség mindig is létezett. A tudományban, a technikában nem is annyira a bizalom rendült meg, inkább egyfajta félelem alakult ki. Nézzünk meg egy régi telefont, könnyen meg lehetett érteni, hogy működik benne a mikrofon, a hangszóró, hogy megy a dróton az elektromos áramra ráültetett információ. Egy mai okostelefont nem lehet ugyanígy megérteni, annyira bonyolult a működése, annyi mindent tud, használ fel a modern tudomány eredményeiből.

Amit az ember nem ért, attól fél.

Az egész modern tudománytól tart az ember, őszintén szólva én sem tudom például, hogy az okostelefonból az információ, az adataim hová kerülhetnek. Ugyanígy vagyunk a gyógyszerekkel. Gyerekkoromban volt aszpirin, kalmopyrin – most rengeteg gyógyszer van, és a hatásmechanizmusukat csak az érti, akinek konkrétan ez a szakterülete. Ez a félelem nyilvánul meg például a génmódosított termékekkel szemben. Európában félünk tőlük, miközben Amerikában nem alakult ki ugyanez – ez jó példája annak a bizonyos információs buboréknak. Ha a környezetemben mindenki fél egy dologtól, akkor én is félek; ha senki nem fél, én sem. (...)

Pozitív trend, hogy egyre többen vannak az igazi tudós sztárok, illetve az olyan celebek, akiknek az imidzséhez hozzátartozik, hogy értenek a tudományhoz. Neil DeGrasse Tysonra, Stephen Hawkingra, Elon Muskra milliók figyelnek, ha megszólalnak. Magyarországra viszont nem nagyon akar eljutni ez a trend.

Magyarországon is voltak tudós sztárok, Öveges professzor például annak idején abszolút ilyen típusú ember volt. És valóban, ma nagyon hiányoznak az Öveges professzorok. A tudományos kutatás területén nagyon nagy a nyomás, hogy eredményeket produkáljunk, kevés az idejük az embereknek. Ezt nehéz jól csinálni, és aki benne van, az elképzelhető, hogy sajnálja is az időt a tudomány kommunikációjára. Aki mondjuk egy új, jelentős gyógyszer fejlesztésén dolgozik, ha egyáltalán megvan az a képessége, hogy erről színesen, közvetlenül, érthetően beszéljen, akkor sem biztos, hogy megvan az ideje, energiája erre. (...)

A teljes interjú

(forrás: Index)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink

  • learn more Fukushima [3.11] Maradjunk vagy menjünk? (memoár) - Személyes történet a 2011-es tohokui földrengésről, tsunamiról és a fukushimai atomkatasztrófáról

    Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt. Nyelv: magyar...

  • learn more Útmutató a SCID-5-CV használatához

    Nélkülözhetetlen segédlet a nemrégiben megjelent strukturált klinikai interjú (SCID-5-CV) alkalmazásához. Szakembereknek és leendő...

  • learn more Trauma-eredetű disszociáció

    A gyermekkori bántalmazás és elhanyagolás, ahogyan más traumatikus élmények is, bármely korban és bárhol előfordulhatnak. Ugyanígy nem...

  • learn more Sorból ki lóg

    Leírás: Mikrobiológia, járványtan és egészségpolitika szakembereknek és kíváncsiaknak. Nem baj, ha kilógsz a sorból. Lehet, hogy a sorral van a baj! –...

  • learn more Szalagsérülések

    A „Traumatológia Témakörök” sorozat 1993-ban indult az akkori Országos Traumatológiai Intézetben. A zsebkönyvek szerzői többnyire traumatológusok, akik a...

  • learn more Gyógyszertámogatás

    A fejlett és közepesen fejlett országokban a gyógyszerek jelentős részét az állam, illetve az annak alrendszereként működő társadalombiztosítás...

  • learn more Kreativitás - Az elme kerekei

    A kiadó most új köntösben, „Az elme kerekei" címmel induló sorozat első tagjaként ajánlja a világszerte nagy sikerű Kreativitást az...

  • learn more 59 másodperc - Egy kis ésszel sokra mész

    Mitől válik kreatívabbá az, aki cserepes növényt tart az asztalán? Miért nagyobb az esélye, hogy visszakapjuk elveszetett...

  • learn more A légzésrehabilitáció elmélete és gyakorlata

    A rehabilitáció fontosságát nem szükséges hangsúlyozni. Az elmúlt években Magyarországon három jelentõs...

  • learn more A spiritualitás pszichológiája

    Az elmúlt években a „spiritualitás” fogalma elképesztő karriert futott be mind elterjedését, mind jelentésének bővülését tekintve...

  • learn more Velencei-tó látványtérképe

    Az elmúlt évek jelentős turisztikai fejlesztései is megtalálhatóak már a Civertan Grafikai Stúdiónak a Velencei-tavat és térségét bemutató...

  • learn more A születéstől az élhető filozófiáig

    Bagdy Emőke Professzor asszony ajánlásából az NKA pályázati támogatásához: Tornyossy Mária könyve nagy tapasztalatú...

  • learn more Az éghajlatváltozás hatásai az emberi szervezetre

    A klimatikus tényezők emberi szervezetre gyakorolt hatásainak eredményes vizsgálata komplex tevékenységet és...

  • learn more Az elsődleges gyermekorvoslás gyakorlata

    A HGYE és a PharmaMedia gondozásában készült "Az elsődleges gyermekorvoslás gyakorlata orvosi kézikönyv" egyedülálló ezen...

  • learn more Hány barátod is van?

    Könnyű a hálózatok tudományában egy elvont matematikai elméletet látni. Pléh Csaba, Unoka Zsolt és munkatársaik könyve gyökereiben megváltoztatja...

  • learn more A gyógyszerészet kialakulása és fejlődése

    A könyv átfogó képet nyújt a gyógyszerészet kialakulásáról és fejlődéséről az őskortól napjainkig. A szerző...

  • learn more Vezetés és szervezés - Szervezetek kialakítása és működtetése

    GONDOLKOZOTT MÁR AZON, HOGY… -    mi a vezető feladata? -    miért készítenek...

  • learn more A szem fénytörése

    Az 1922-ben megjelent könyv már akkor is hiányt pótolt a szem fénytöréstanának összefoglalásában. A szemorvos a szemmel inkább mint szervvel szeretett...

  • learn more Álláskeresők könyve

    Hányan keresnek ma állást Magyarországon? Hányan készülnek feladni, és ami rosszabb, hányan adták, adják fel? Hiánypótló könyv magyar szerzőtől az...

  • learn more Gyermeked a személyi edződ - Fitt mama, egészséges baba

    Moccanj gyermekeddel! – Legyen Ő a te személyi edződ! Ha már nap mint nap „rákényszerít” a...