Csodavizek, csodasók
Aktuális blöffökről, azaz a szűzvízről és bölcső vízről is szó esett a Magyar Tudományos Akadémia rendezvényén, amelyről az Index számolt be.
Évente több ezer túladagolást, fulladásos halált, égési sérüléseket okoz, a rákos tumorokban is megtalálható, és ez a savas eső legfőbb összetevője, mégsem tesznek ellene semmit. Talán az, hogy a dihidrogén-monoxid, úgyis mint DHMO-nak van egy köznapibb elnevezése, ami alapján mindez már nem is hangzik annyira ijesztően: a víz – írja az Index.
A H2O elleni vicces rettegéskampányok leginkább április elsejei hírekben, illetve a tudománnyal kapcsolatos totális hiszékenység problémája kapcsán szoktak újra és újra előkerülni. Kiválóan példázzák, hogyan lehet valós tények kifordított tálalásával abszurd következtetésekre jutni, és azt megzabáltatni a tudomány alapjaitól is biztonságos távolságot tartó tömegekkel. Egyszerű a technika, a kémiai anyagokkal és magával a kémiával szembeni előítéleteknek neve is van: ez a „kemofóbia". Ebből épített magának „Food Babe" áltudományos hülyeségekből álló online birodalmat, ahol az alapelvek ugyan teljesen értelmetlenek, de legalább elég egyszerűek ahhoz, hogy mindenki veszettül bólogatni tudjon rájuk, aki képes felkapcsolódni az internetre: vegyület = méreg, idegen eredetű, ismeretlen szó = méreg; mesterséges = méreg; természetes = jó, egészséges.
A Magyar Tudományos Akadémia üdvös módon egyre inkább beleáll az áltudományos hülyeségek elleni harcba. Erre volt példa a homeopátia elleni határozott kiállásuk, vagy egy éve ilyenkor az oltásellenesség abszurditását hangsúlyozó előadásuk a Tudomány Ünnepén. Most ugyanennek a programsorozatnak a keretében beszélt Fábián István vegyész az üzletileg jól működő, de tudományosan nonszensz átverős bizniszekről.
Sokan azt hiszik, hogy ezekkel a készítményekkel meg lehet szabadulni a nyavalyáktól, de a szomorú hírem az, hogy ezekkel csak a pénzünktől fogunk megszabadulni – kezdte Csodavizek, csodasók: átverések a pi-víztől a himalájai sóig – ahogy egy kémikus látja című előadását a debreceni tanszékvezető egyetemi tanár, és nem a levegőbe beszélt, amikor azt mondta, hogy ő szereti az erős kifejezéseket, ha éppen azokra van szükség, felidézve a DHMO-hájp kapcsán azt az esetet, amikor valaki megunta, hogy hogy többen rendszeresen fürödnek egy városi szökőkútban, ezért kitett rá egy DANGER, DANGER! figyelmeztetést, hogy figyelem, ez a víz nagy mennyiségben tartalmaz hidrogént – ezután jelentősen csökkent állítólag a fürdőzők száma.
Pi-víz, lúgosított víz, életvíz, rezgéskezelt víz, deutériumcsökkentett víz, hidrogénezett víz, a legújabb meg az úgynevezett szűzvíz és igaz társa, a bölcső víz – sorolta a kémikus az aktuális blöfföket, utóbbi egyébként olyan átprogramozott víz a marketing szerint, amivel a Kárpát-medence is jobb irányba áthangolható természetesen.