hirdetés
2024. november. 05., kedd - Imre.
hirdetés

 

Ízmódosítók: a gyulladás keserít, a zsír mámorít

Újabb alapízt fedeztek fel: a zsírnak saját, az édestől, sóstól, keserűtől, savanyútól és umamitól különböző, saját receptora van, míg egy másik vizsgálat feltárja, mi az oka, hogy gyulladásos megbetegedések során mindent keserűbbnek érzékelünk.

A Chemical Senses című szaklapban megjelent tanulmány szerint - Oleogustus: The Unique Taste of Fat – hatodik alapízként kell gondolnunk ezután a zsírsavak ízére, mivel Richard Mattes és munkatársai kimutatták azok receptorait a nyelven, és demonstrálták, hogy emberek képesek a zsírízt megkülönböztetni a többi öt alapíztől. A kutatók a zsíríz receptorainak tudományos elnevezésére annak latin elnevezését - oleogustus – javasolják.

Korábbi vizsgálatok már bebizonyították, hogy a zsírt sajátos módon érzékeli a száj, és az emberek még akkor is meg tudják mondani, hogy zsírt fogyasztanak, ha a minta textúrájára és illatára utaló információkat eltávolítják, jelen kutatás során azonban az indianai (USA) Purdue University tudósai megtalálták a zsír speciális receptorait is, rögtön két félét. Mint Richard Mattes és munkatársai beszámolnak róla, a szagos sajtoknak és az avasodó ételeknek erőteljes zsíríze van, és a zsíríz önmagában roppant kellemetlen, egyetlen kísérleti alanyuk sem kedvelte azt, sőt, inkább émelygéssel reagáltak rá, azonban mégis szeretjük, mert más ízekből kihozza a legjobbat, így pl. igen jót tesz a kávé vagy a csokoládé keserű ízének.

 

Íztorzulás betegségben

Egy másik kutatás arról számol be, hogy az immunrendszer szabályozza, mennyire érezzük keserűnek a keserű ízű anyagokat: egy gyulladást elősegítő fehérje, a tumornekrózis faktor (TNF) részt vesz a keserű iránti érzékenységünk beállításában. A philadelphiai (USA) Monell Chemical Sense Center kutatói szerint eredményeik megmagyarázzák a krónikus gyulladásos megbetegedésekhez, autoimmun betegségekhez - pl. Alzheimer-kór - és infekciókhoz gyakran társuló csökkent táplálékfelvétel és ízlelésbeli rendellenességek, az ízdisztorzió mechanizmusát. Mint a kutatók kifejtik, a TNF számos egyéb betegség, így a rákok kifejlődésében is közreműködik, és a társuló csökkent táplálékfelvétel hozzájárul a hosszú távú rossz prognózis kialakulásához.

A Brain, Behavior, and Immunity című szaklapban megjelent tanulmány - Hong Wang vezető szerző és munkatársai: Regulation of bitter taste responses by tumor necrosis factor – feltárja, hogy a keserű íz érzékelését az immunrendszer szabályozza, és a TNF a betegeket érzékenyebbé teszi a keserűre, ezáltal is rontja étvágyukat. A kutatók célja, hogy kimutassák, hogyan változik az ízlelés a betegségek különböző stádiumaiban, korábbi munkájuk során már demonstrálták, hogy az ízlelőbimbók számos citokint, így TNF-et is tartalmaznak.

Jelenlegi vizsgálataik során Wang és munkatársai TNF knockout egereket használtak, és viselkedéses próbák révén feltárták, hogy ezek az állatok kevésbé érzékenyek a keserű ízű anyagokra (az édes, umami, savanyú és sós ízekre a TNF knockout egerek a normális állatokhoz hasonló módon reagáltak). Ezt követően a kutatók, hogy bebizonyítsák, a változás a periférián (a nyelven) és nem az ízlelés agyi feldolgozása során történik, megnézték a chorda tympani, a nyelv hegyéből az ízlelési információt az agyba szállító ideg működését, és azt találták, hogy a TNF knockout egerekben az ideg kisebb aktivitást mutatott keserű anyagok ízlelése után, mint a normál egerekben (az édes, umami, savanyú és sós ízekre a TNF knockout egerek chorda tympanija a normális állatokhoz hasonló módon reagált). Egy harmadik vizsgálatban a kutatók azt is kimutatták, hogy a keserű ízt érzékelő sejteket tartalmazó ízlelőbimbókban találhatók a TNF megkötésére alkalmas receptorok is.

A kutatók mindezekből arra a következtetésre jutottak, hogy a gyulladás és az infekció során tapasztalható magasabb TNF-szintek okozzák, hogy a betegség során keserűbbnek érezzük az ételeket, és hogy a TNF direkt módon befolyásolja a keserűreceptorok működését. Wang magyarázatképp mindehhez még hozzáfűzi: az új eredmények funkcionális kapcsolatot állapítanak meg az immun- és az ízérzékelő rendszer között; a kutatók további munkájuk során azt szándékoznak kideríteni, hogy vajon egyéb gyulladásos faktorok is befolyásolják-e az ízérzékelő rendszer működését.

 

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink

  • learn more Ärztliche Kommunikation

    Die Arzt-Patienten-Beziehung erfordert über die alltäglichen Kommunikationsfähigkeiten hinausgehend auch spezielle Kenntnisse. Die alltägliche Praxis...

  • learn more A magánpraxis-marketing kézikönyve

    A magyar privát egészségügy robbanásszerű növekedésének lehetünk tanúi. De évről évre már nem csak a magánpraxisokban...

  • learn more Marketing pirula recept nélkül

    A könyv az egészségügy speciális, de sokakat érintő területét vizsgálja, és az elméletet egyben konkrét gyakorlati példákkal...

  • learn more Bevezetés a tanulás lélektanába

    A két kiváló pszichológus a szomszédos tudományágakból - a neuropszichológiából, az agykutatásból, a kogníciós és a mesterséges...

  • learn more Rendhagyó szakácskönyv. Patikusok receptjei és borai

    Az utolsó darabig elfogyott, a későn rendelők pedig már nem is juthattak hozzá a Galenus Kiadó „Rendhagyó...

  • learn more Mit (t)egyek, hogy lefogyjak? - Patika Magazin könyvek

    A könyv segítségével nem lehet néhány hét alatt hatalmas túlsúlytól megszabadulni, azt sem ígéri, hogy...

  • learn more Tükröm, tükröm...

    Ha a tükör nem, ez a könyv megmondja, hogy a problémáink elől, önmagunk elől nem tudunk elmenekülni. A Zsigmond Márta-médiadíjas újságíró, költő és...

  • learn more Kisklinikumi szakismeretek

    Fejezetei a különféle betegségben szenvedők ápolását mutatják be betegségtípusonként, jól áttekinthető, tagolt formában, amely...

  • learn more Stressz és egészség Menedzserbetegségekről – nem csak menedzsereknek

    Egy évtizede jelent meg a könyv első kiadása, Menedzserbetegségek címmel. A...

  • learn more Motivációs interjú a klinikai gyakorlatban

    Nagyszerű könyv mind a tapasztalt szakemberek, mind a kezdő klinikusok számára. Klinikusként gyakran kerülünk olyan...

  • learn more Vágy és hatalom

    E kötet a hazai pszichoanalitikus-pszichoterápiás szcéna egy olyan kiemelkedő szereplőjével invitálja közös elmélkedésre az olvasót, akinek nem csak...

  • learn more 59 másodperc - Egy kis ésszel sokra mész

    Mitől válik kreatívabbá az, aki cserepes növényt tart az asztalán? Miért nagyobb az esélye, hogy visszakapjuk elveszetett...

  • learn more Kockázatbecslés és kockázatkezelés a pszichiátriában

    A pszichiátriai megbetegedések és a krízisállapotok növelhetik az öngyilkosság, az erőszakos magatartás és...

  • learn more Az agyvelő boncolása

    Ez a könyv az agyvelő normális anatómiájával foglalkozók, tehát elsősorban az egyetemi hallgatók számára készült. A szövettani, élettani és...

  • learn more Szemészet

    Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...

  • learn more Útmutató a SCID-5-CV használatához

    Nélkülözhetetlen segédlet a nemrégiben megjelent strukturált klinikai interjú (SCID-5-CV) alkalmazásához. Szakembereknek és leendő...

  • learn more Fukushima [3.11] Maradjunk vagy menjünk? (memoár) - Személyes történet a 2011-es tohokui földrengésről, tsunamiról és a fukushimai atomkatasztrófáról

    Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt. Nyelv: magyar...

  • learn more Professzionalizmus a pszichiátriában

    Amit gyakran a betegre nézve „gyógyító körülménynek” neveznek a medicinában, az valójában az orvos professzionalizmusának...

  • learn more Misce fiat...

    Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...

  • learn more Márti és a kettős identitás

    Márti 1933-ban született Budapesten, kispolgári zsidó családban. Élete kezdetén rögtön két olyan esemény is történik, ami végérvényesen...