hirdetés
2021. december. 07., kedd - Ambrus.

A COPD klinikai fenotípusa alapján történő stádiumbesorolás és kezelés új irányelvei: GesEPOC

A tudományos adatok bővülésével új klinikai ajánlások születnek, és nincs ez másként a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD, chronic obstructive pulmonary disease) terén sem.

Spanyolországban 2009. október 6-án fogadták el az állami egészségügyi ellátásban alkalmazandó integrált COPD stratégiát, melynek kialakításában minden érintett tudományos szervezet, a betegszervezetek, valamint a központi és helyi irányítószervek is részt vettek. A stratégia célja, hogy csökkentse a betegségből adódó hatalmas egyéni és társadalmi terheket. Ezzel összefüggésben 2011. január 2-án új dohányzási törvények léptek életbe Spanyolországban, melyek célja, hogy a szabályozás jobban illeszkedjen az Európai Unió gyakorlatához. Ezzel egyidejűleg a spanyol szakmai szervezet (SEPAR, Spanish Society of Pneumology and Thoracic Surgery) kezdeményezte a különböző tudományos szervezetek bevonását a nemzeti COPD stratégiába, és arra buzdította őket, hogy vállaljanak részt az új országos irányelvek kidolgozásában (GesEPOC, Guía Espańola de la EPOC; www.gesepoc.com).

A GesEPOC alapvetően három területen fejti ki tevékenységét: 1) tudományos tevékenysége révén felelős azoknak az ajánlásoknak a megfogalmazásáért, melyeket az egészségügyi ellátás minden szintjén alkalmazni kell a diagnosztika és terápia során; 2) az oktatásban és öngondozó stratégiákban alapvető szerepet játszó betegek bevonásával tájékoztató anyagokat állít össze, melyeket a betegszervezeteken keresztül juttat el az érintettekhez; és 3) kommunikációs feladatokat lát el promóciós anyagok és sajtóanyagok terjesztése révén.

 

A COPD fenotípusai

Bár számos erre irányuló kutatás történt már korábban, jelenleg sincs konszenzus a COPD különböző fenotípusainak számát és definícióit illetően. Egy hosszas, ámde eredményes szakértői megbeszélés nyomán azt javasolták, hogy a betegség négy különböző fenotípusát különböztessék meg diagnosztikai és terápiás szempontból, melyek jellemzője a klasszikus típusok (emphysema, krónikus bronchitis, exacerbációk, COPD-asztma overlap) különböző kombinációja. A javasolt fenotípusok: 1) ritka exacerbátorok, krónikus bronchitis vagy emphysema fennállásával; 2) COPD-asztma overlap; 3) gyakori exacerbátorok, az emphysema dominanciájával; és 4) gyakori exacerbátorok, a krónikus bronchitis dominanciájával.

 

Ritka exacerbátorok, krónikus bronchitis vagy emphysema fennállásával

E csoport jellemzője, hogy az évenkénti fellángolások száma 2-nél kisebb. E csoport azonosításának jelentősége abban áll, hogy jelenleg nincs olyan gyulladáscsökkentő kezelés, mely a ritka exacerbátorok számára javallt lenne. Ilyen esetekben a kezelés alapját hörgtágítók adása képezi önmagukban vagy más szerekkel kombinációban, melyet súlyos esetekben teofillinekkel is ki kell egészíteni.

 

COPD-asztma overlap

A COPD és asztma közötti átfedés jellemzője a nem teljesen reverzibilis légúti obstrukció, melyhez az elzáródás reverzibilitására utaló tünetek és klinikai jelek társulnak. A COPD incidenciájával kapcsolatos epidemiológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy azoknál a fiatal asztmás betegeknél, akik dohányoznak, nem teljesen reverzibilis légúti obstrukció (azaz COPD) alakul ki, és ilyen esetekben a betegségjegyek különböznek azoktól az esetektől, ahol a kórelőzményben nem szerepel asztma. Először is szignifikánsan gyakoribb az allergiás rhinitis, a hiperreszponzív bronchusok, a zihálás és a plazma magas IgE-koncentrációja, ami azt jelzi, hogy az állapot fenotípusa köztes helyzetet foglal el az asztma és a COPD között. Ezen túlmenően, az asztma önmagában is kockázati tényező krónikus légúti obstrukció kialakulására (különösen nem kezelt esetekben), és előrehaladott stádiumban a kórállapot nem különíthető el a dohányosok COPD-jétől. E fenotípus prevalenciája nem ismert, a COPDGene beteganyagában 13% volt. E fenotípus jelentősége, hogy – amint azt kanadai és japán irányelvek is megfogalmazták − fokozott az inhalációs szteroidokra adott válasz, melyek tartós hatású bronchodilatátorokkal együtt rendelhetők, függetlenül a légúti obstrukció súlyosságától.

 

Gyakori exacerbátorok, az emphysema dominanciájával

A COPD exacerbátor fenotípus azokat a betegeket jelöli, akiknél évente 2-nél több exacerbáció jelentkezik. E fenotípus léte ismét aláhúzza annak fontosságát, hogy a beteg kikérdezése során térjünk ki az exacerbációkra vonatkozó kórelőzményre, és azonosítani szükséges azokat a betegeket, akiknél gyulladáscsökkentő terápia is szükséges a hörgtágítók mellett.

A gyógyszeres kezelés alapját a tartós hatású bronchodilatátorok, továbbá esetenként az inhalációs kortikoszteroidok alkotják. Az emphysema dominanciájával jellemezhető fenotípus kórisméje azoknál a betegeknél állítható fel, akiknél nem áll fenn naponkénti köhögés és köpetürítés, és a klinikai és radiológiai jelek levegőcsapdák jelenlétét jelzik. Nem egyértelmű esetekben a statikus tüdővolumen meghatározása és a mellkasi CT-vizsgálat nyújthat segítséget.

 

Gyakori exacerbátorok a krónikus bronchitis dominanciájával

Az exacerbátorok gyakrabban jelentkeznek krónikus bronchitisszel, melynek jellemzője, hogy több mint két egymást követő évben évente több mint 3 hónapon keresztül áll fenn produktív köhögés és köpetürítés. COPD-ben a bronchiális hiperszekréciót fokozott légúti gyulladás mellett a bronchiális kolonizáció és légúti infekció fokozott kockázata kíséri, ami magyarázatot adhat arra, hogy a krónikus bronchitisben szenvedő betegeknél miért alakulnak ki nagyobb gyakorisággal exacerbációk. E betegek bronchodilatátorokkal és inhalációs kortikoszteroidokkal kezelhetők, és – az emphysemával jellemezhető exacerbátorokkal szemben − jól reagálnak roflumilast adására. Gyakori exacerbációkkal jellemezhető válogatott esetekben a betegek jól reagálhatnak makrolidok hosszú távú alkalmazására, amennyiben az inhalációs kortikoszteroidok ellenjavalltak; a nyákoldók eredményesen csökkenthetik az exacerbációk számát.

 

A súlyosság megítélése

Az obstrukció mértékének alapvető paramétere a FEV1, ami azonban önmagában nem elegendő. A multidimenzionális indexekről bebizonyosodott, hogy kiváló prognosztikai értékkel bírnak. Ilyen például a BODE index, mely a testtömegindexet, a légúti obstrukciót, a dyspnoét és a terhelési kapacitást veszi figyelembe.

A szerzők reményei szerint ajánlásaik hozzájárulnak a COPD új terápiás irányelveivel kapcsolatos kétségek eloszlatásához, és a mostaninál személyre szabottabb kezelést biztosít e gyakori krónikus betegségben szenvedők számára.

(Forrás: Miravitlles M, et al. A new approach to grading and treating COPD based on clinical phenotypes: summary of the Spanish COPD guidelines (GesEPOC). Prim Care Respir J. 2013; 22:117−121.)

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés