hirdetés
2019. november. 21., csütörtök - Olivér.

HPV: válaszok laikus kérdésekre

A HPV-t nem lehet tenyészteni, illetve a szerológiai (antitest)vizsgálatok sem megbízhatóak. Ezért a tesztek túlnyomó többsége a vírus DNS-ének a kimutatásán, kisebb részük a vírusreplikáció során keletkező RNS, illetve egyes vírusfehérjék közvetlen detektálásán alapul.

hirdetés

A humán papillómavírus (HPV) nemcsak lappangó kórokozó, de igazi médiasztár. Időről időre (elsősorban a kampányoltásokkal, esetleg celebritások rákbetegségeivel összefüggő módon) az egészségtudatos emberek kérdéseket tesznek fel a HPV-fertőzésről. És válaszokat szeretnének kapni. A válaszokat sokan az internetről, ismerőseiktől, szerencsés esetben háziorvosuktól várják. Akinek érdemes ezekre felkészülni.

Mi az a HPV?

A HPV egy DNS-st tartalmazó víruscsoport, melynek mérete kb. 7900 nukleotid. A vírusgenom 8 korai (replikációban, fertőzésben, onkogenezisben szerepet játszó) fehérjét és 2 késői (struktúr) fehérjét kódol. A vírusgenom igen variábilis. A HPV-nek közel 200 genotípusa ismert.

Hogyan terjed a nemi szerveket megbetegítő HPV?

A HPV-fertőzés rendkívül gyakori, a legtöbb szexuálisan aktív személynél élete során bekövetkezik.

Csak az Egyesült Államokban évi 14 millió új fertőzött van. A HPV nemi együttlét során terjed.  NEM terjed  a WC-ülőkén, fürdővízzel, kézfogással, testnedvekkel vagy vérrel.

Mit okoz a HPV-fertőzés?

A HPV-típusok 75%-a a bőrben szemölcsöt (verruca vulgaris) okoz. A maradék kb. 25% a mucosalis sejteket fertőzi. Ez okozza a nemi szervek szemölcsét (condyloma acuminatum), vagy a sejtek elfajulását és rákot (elsősorban a méhnyakon, illetve szájüregben, fej-nyak területen). A bőrszemölcs NEM rákosodik el. A condyloma acuminatumot okozó kórokozók rákokozó képessége is kicsi (’alacsony kockázatú típusok’). A rákot okozó típusok (’nagy kockázatú típusok’) nem okoznak szemölcsöt; az ezek által okozott fertőzések sokáig tünetmentesek.

Ha HPV-fertőzésem van, rákom lesz?

A HPV-típusok döntő hányada NEM okoz rákot. Mintegy 40 HPV-típus képes megfertőzni a nyálkahártyák hámját. A laphámnak a körülbelül 15 legfontosabb rákot okozó HPV-genotípus egyikével történő fertőződése több lépésen át vezet el a koraitól az előrehaladott szövettani stádiumú léziókon keresztül az invazív carcinomáig. Ezeket a típusokat ’nagy kockázatú’ vagy ’high-risk’ HPV-típusoknak nevezik.

Fontos tudni: a high-risk HPV-vel való fertőződés csak a kockázatot emeli (azt viszont markánsan), az ezekkel való fertőzés nem jelent automatikusan rákot.

Milyen típusú rákot okoznak a HPV-típusok?

A legtöbb esetben a HPV fertőzés magától elmúlik. Csak átmeneti és enyhe elváltozást jelentkezik a méhnyak-sejtekben; a HPV-fertőzés elmúlásával a sejtek újra normálisak lesznek. Ha a fertőzés perzisztál, súlyosabb elváltozások alakulnak ki.

A high-risk HPV-típusok etiológiai faktorként szerepelnek csaknem minden méhnyakrákban és a közvetlen rákelőző léziókban, azaz a high-grade cervicalis intraepithelialis neoplasiákban. A két legfontosabb nagy kockázatú HPV-típus a 16-os és a 18-as, ami a méhnyakrákok 70%-ában kimutatható. Emellett nagy kockázatú HPV-típus a HPV-31, -33, -35, -45, -52 és -58 típus is.

Az onkogén HPV törzsek a méhnyakrák csaknem minden esetében (100%), illetve az anális (88%), hüvely- (70%), hímvessző- (50%) és vulvarákok többségében (43%), továbbá a fej-nyaki rákok bizonyos hányadában (∼50%) kimutathatók. A 2008-as amerikai statisztikák szerint a 12,7 millió új rákos eset közül körülbelül 610 000 eset (akik közül 570 000 nő) függött össze HPV-fertőzéssel. Bár a méhnyakrákhoz képest az egyéb HPV-asszociált tumorok jóval ritkábbak, számuk egyre nő és ma már csaknem ugyanakkora terhet rónak az egészségügyi ellátó rendszerre, mint a méhnyakrák.

A kisebb rákkockázatú (low-risk) HPV-genotípusok (melyek közül a legjelentősebb a HPV-6 és a HPV-11) közrejátszanak mindkét nemben a genitális szemölcsök és a gége hámsejtes papillómáinak a létrejöttében. Ezek JÓINDULATÚ elváltozások, nem rákosodnak el.

Kinek érdemes HPV-vizsgálatot végezni?

A HPV-fertőzés kimutatására három okból kerülhet sor.

  1. Primer szűrés. Ez kizárólag a méhnyakrák-szűrés kapcsán merül fel (részletesen alább)
  2. Oltás hatékonyságának a monitorozása (ezzel nem találkozik az átlagember)
  3. Kialakult rák esetén a HPV-státusz vizsgálata a terápiát meghatározza.

A HPV-pozitív és HPV-negatív fej-nyaki rákok elkülönítésének például prognosztikai jelentősége van, mivel a HPV-pozitív esetek általában kedvezőbb kilátásokat ígérnek, mint a HPV-negatív fej-nyaki rákok. Ilyen esetben a szövetmintában a HPV-kimutatás eredménye a kezelést is befolyásolja.

Kinek NEM szabad szűrésként HPV-vizsgálatot végeztetni?

30 éves kor alatti nőknél nőgyógyászati rákszűrésre kizárólag a citológia alkalmas. Ebben a korcsoportban annyira magas az átfertőzöttség, hogy primer vizsgálatként nincs információs értéke a HPV-vizsgálatnak. Ha 30 éves kor alatt citológiai elváltozást észlelnek, akkor kiegészítő tesztként viszont már kérheti az orvos a tesztet.

Beoltattam magam HPV ellen. Nálam szóba jön a HPV-teszt?

A quadrivalens oltás a HPV-6, HPV-11, HPV-16 és HPV-18 típussal, a bivalens oltás a HPV-16 és HPV-18 típussal szemben véd.

A HPV-oltás egyértelműen VÉD a méhnyakrákkal szemben. Bár egyes megfigyelések szerint a fő high-risk HPV-típusok (16 és 18 típus) elleni oltás keresztvédelmet ad más HPV-típusokkal szemben, oltás mellett is kialakulhat a betegség. Ezért nőgyógyászati rákszűrésre oltás után is járjon el.

A rákszűrés részeként az oltott embereknél is szóba jön a HPV-státusz meghatározása 30 éves kor felett.

Nőgyógyászati rákszűrés helyett használjam a HPV-tesztet?

Vannak olyan irányzatok, melyek elsődlegesen a HPV-tesztet javasolják és ennek alapján indikálják a citológiai vizsgálatot. (Ez a citológiai vizsgálat magas ára miatt költséghatékony külföldön; Magyarországon a HPV-teszt jóval drágább, mint a citológiai, nálunk nem ez a helyzet). Ezért a magyar ajánlások egyelőre nem támogatják ezt a megközelítést.

A válasz tehát: továbbra is járjon nőgyógyászhoz az eddig javasolt módon rákszűrésre.

A nőgyógyászati rákszűrés célja, hogy a rákmegelőző elváltozások kimutatásával időben meg lehessen akadályozni a méhnyakrákot, illetve, időben felismerve meg lehessen szüntetni a daganatot. Erre a célra nőgyógyászati citológiai vizsgálat végzése ajánlott. A HPV-negatív teszteredmény alapján az ismételt rákszűrésre később (5 év múlva) kerülhet sor. HPV-pozitív eredmény esetén (amennyiben a citológiai vizsgálat eredménye negatív) fél év múlva ismételt citológiai vizsgálat javasolt.

Amerikai ajánlások szerint a 21–29 éves nőknél csak a citológiai vizsgálatot kell végeztetni 3 évenként; HPV teszt nem javasolt. A 30–65 éves nőknél vagy öt évente kerüljön sor a citológiai vizsgálatra és a HPV tesztre (ez az ún. co-testing), vagy három évente csak citológiai vizsgálatot végezzenek. 65 éves kor felett – amennyiben korábban nem volt atípiája vagy cervixrákja -, illetve vagy három alkalommal negatív volt a citológia / két alkalommal negatív volt a co-testing eredménye az elmúlt 10 év során – a rákszűrés abbahagyható.

Olvastam a neten, hogy magam is levehetem a mintát. Mi a véleménye erről?

Minden vizsgálatot el lehet szúrni. A legegyszerűbb a mintavételi szakaszt elrontani. Ha egy laikus saját magától vesz le mintát, akkor ennek az esélye lényegesen nagyobb. Magyarul: fennáll a veszélye az álnegatív (egyben hamisan megnyugtató) eredménynek. Jobb, ha hozzáértő veszi le a mintát, egyben elvégzi a nőgyógyászati rákszűrést és a citológiai vizsgálatot.

Félek a szájüregi ráktól. Javasol-e HPV-tesztet erre a célra?

Nem. Kizárólag a méhnyakrák-szűrésre hagytak jóvá HPV tesztet. A hímvessző, a végbélnyílás vagy a szájüreg esetében a szűrésként reklámozott HPV-tesztek eredménye nem validált.

Ettől függetlenül vannak olyan laborszolgáltatók, amelyek más forrású mintát is elvállalnak; ezek eredményét fenntartással kezelje.

Milyen HPV-tesztet javasol?

Világszerte közel 200 HPV-teszt van kereskedelmi forgalomban. Ezek háromnegyede esetében semmilyen lektorált közlemény nem igazolta, hogy használható lenne diagnosztikai célra.

Nem validált, minőségbiztosítással nem ellenőrzött HPV-teszteket nem szabad végeztetni. Az Egyesült Államokbeli FDA a 200 közül csak néhányat engedélyezett. (A szolgáltatónál kérdezzen rá, ilyennel dolgozik-e.) Javasolt, hogy csak FDA-által engedélyezett vagy ún. IVD-minősítésű teszttel végeztesse el a vizsgálatot.

Mit mutat ki a teszt?

A HPV-t nem lehet tenyészteni, illetve a szerológiai (antitest)vizsgálatok sem megbízhatóak. Ezért a tesztek túlnyomó többsége a vírus DNS-ének a kimutatásán, kisebb részük a vírusreplikáció során keletkező RNS, illetve egyes vírusfehérjék közvetlen detektálásán alapul.

A HPV-típusokat az eltérő DNS alapján azonosítják. A tesztek érzékenysége változó; van, amelyik csak 4-5 és van, amelyik 18, vagy annál is több HPV-típust tud kimutatni. Ezek ’high-risk’ HPV-típusok.

Általában minél olcsóbb a teszt, annál kevesebb típusra érzékeny.

A negatív teszteredmény nem zárja ki a HPV-fertőzöttséget. Csak azt mondja meg, hogy a teszt által lefedett HPV-törzsek jelen vannak-e vagy sem a mintában.

Mire ügyeljek a  HPV-vizsgálat előtt?

A vizsgálatot a ciklus azon napjain lehet elvégezni, amikor nem menstruál. A vizsgálat előtt 48 órán át

-          ne éljen nemi életet

-          ne használjon tampont, vaginába felhelyezendő termékeket, gyógyszereket

-          ne végezzen hüvelyöblítést.

Mennyibe kerül ez nekem?

A HPV-tesztet a társadalombiztosítás szűrés esetén nem támogatja. Ára legalább 6000 Ft, de a tesztek jelentős része ennél jóval drágább. Kialakult daganat esetén a HPV-státusz vizsgálata támogatott.

Hol végeznek Magyarországon HPV-tesztet?

Patológiai laboratóriumokban, illetve molekuláris biológiai facilitással rendelkező klinikai laboratóriumokban. Ezek egy része magánszolgáltató. Bármelyiket is válassza, feltétel legyen az, hogy a laboratórium eredményesen vegyen részt HPV körkontroll vizsgálatokban (külső minőségellenőrzési programban).

 

 

 

Dr. Vásárhelyi Barna
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

 

Dr. Patócs Attila

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai önléletrajz

A waterlooi egyetem frissen közzétett kutatásának eredményei szerint segíthet a demencia megelőzésében, ha valaki jó nyelvi képességekkel rendelkezik.

Vannak élethelyzetek, amelyeket nem kíván megismerni az ember. lyen a sürgősségi egységek érkező oldala is.