Nem csak a háziorvosok fogynak el a háziorvosi rendszerből
2014 és 2023 között 96-ról 92,7 százalékra csökkent a háziorvosi körzetbe bejelentkezettek aránya, írja a G7.
A lap közérdekű adatigényléssel fordult a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK), az így megkapott adatok alapján a magyar lakosság hét százaléka nincs háziorvoshoz bejelentkezve: 2014 és 2023 között 96-ról 92,7 százalékra csökkent a háziorvosi körzetbe bejelentkezettek aránya.
Ennek számos oka lehet, ha például a lakosok egy része ugyan magyar lakcímmel rendelkezik, de külföldön dolgozik, elképzelhető, hogy a munkahelyén jár inkább orvoshoz. Akinek pedig nincs érvényes biztosítása, nem választhat háziorvost. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a biztosítottak számát és arányát 2018-ig vezette, ebből pedig az látszik, hogy a 2010-es 97 százalékról 94 százalékra süllyedt az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak aránya, azaz több százezer magyar került ki az egészségügyi ellátási rendszerből, írja a lap.
A regionális különbségek igen jelentősek. A fővárosban a 2022-es adatok alapján a lakosság 95,1 százaléka volt bejelentkezve háziorvoshoz, vidéken 92,3 százalék. Feltehetően előfordul, hogy jó páran a háziorvoshoz nem lakhely szerint vannak bejelentkezve. Valószínűleg emiatt vannak 100 százalék feletti értékek is egyes vidéki járásokban. Egyik lehetséges magyarázat, hogy kevesebben jelentkeznek be ott, ahol magas a betöltetlen praxisok aránya.
A háziorvosi körzetek elég sokszínűek: egyesekhez alig néhány száz ember tartozik – ezeket a kormány átalakítaná a finanszírozási rendszer révén –, de akár 6 ezer fős is előfordul. A jelenlegi finanszírozási rendszerben 1500 fő felett érdemes egy praxist működtetni, de kétezer fő környékén már kihívást okoz a munkamennyiség. A magyarok legalább negyede az ideálisnál több beteget ellátó háziorvosi praxisokhoz van bejelentkezve. A borítékolható többletmunka pedig nem könnyíti meg az új háziorvosok területre vonzását.
A bejelentkezettek számának csökkenése nem jár együtt a háziorvosok összesített munkaterhének csökkenésével. A KSH adataiból az látható, hogy 2001-ben egy lakosra még évi 6,3 háziorvos-látogatás jutott, ez 2006-ra 7,2-re nőtt. A rendelésen ténylegesen megjelenő betegek száma tovább csökkent 2020 után: a legutolsó adat szerint már majdnem olyan kevesen mentek el a háziorvosi rendelőkbe személyesen, mint a vizitdíj bevezetésekor.
A tapasztalatok alapján nagyon eltérő gyakorlatok alakultak ki az országban, hogy miben és meddig próbálnak segíteni a háziorvosok: rögtön beutalót írnak egy szakrendelőbe, kórházba, vagy előbb próbálnak konzíliumi segítséget kérni. Más országokban erre bevett eljárások vannak, például egy járásnyi területen az egészségbiztosító koordinálja a szakorvosok és a háziorvosok együttműködését. Nálunk ilyen nincs, a háziorvosok magukra vannak hagyva: akinek vannak személyes kapcsolatai, tud segítséget, tanácsot kérni, mások csak a beteget tudják továbbküldeni.
Az országos átlagos költés lakosonként 27 ezer forint volt 2023-ban, tehát havi 2267 forintba került a háziorvosi ellátási rendszer. Nemcsak a járások között, de a települések mérete szerint is jelentősek a különbségek: a legtöbbet a megyei jogú városokban költötte az állami egészségügyi rendszer egy lakos háziorvosi ellátására (36 ezer forintot évente), a legkevesebbet pedig a községekben (20 ezer forint/fő). A kisebb városokban 26 ezer forint jutott egy főre, a fővárosban 31 ezer forint.
