Kövér a mama, kövér lesz a gyerek
Kövér a mama, kövér lesz a gyerek – ez a bonni egyetemi klinika szakértőinek egyik legfigyelmeztetőbb, az ismét rosszabbodó német étkezési szokások következményeire intő állásfoglalása. A tanulmány minden bizonnyal nagy figyelmet és vitát vált ki, amúgy pedig meglehetősen borúlátó, sőt aggasztó képet fest a „kulturálatlan táplálkozásról”.
Kezdi a várandós édesanyák túlsúlyosságának a születendő gyermekre várható hatásaival, s arra a következtetésre jut: a kövér mamának nagy valószínűséggel kövér, de legalábbis hízásra hajlamos lesz a gyermeke is. Ráadásul a későbbiekben a gyermeket nem csupán a túlsúlyosság, hanem a cukorbetegség is fenyegeti. Épp ezért a tanulmány azt ajánlja, hogy az édesanyák lehetőség szerint normális testsúllyal vágjanak neki a terhességnek, arra a kilenc hónap alatt mindvégig ügyeljenek is, s igyekezzenek ne két ember helyett enni.
A bonni kutatók természetesen nem csak a várandós anyáknak szánták dolgozatukat, amelyből kitűnt, hogy minden országos kampány ellenére változatlanul rossz irány jellemzi a németországi étkezési szokásokat. A különböző kolbászoknak, a híres német wurstoknak, továbbá az előregyártott, majonéztól, szalámitól, sonkától, sajttól és tojástól dagadó szendvicseknek változatlanul óriási a keletjük, s a németek lassan már a krumplit is csak pommes frites formájában ismerik. Sőt a burgonya a háztartásokban is mostohaeledellé vált, szénhidrátként az éhes polgárok mindenekelőtt tésztát, rizst és természetesen kenyeret fogyasztanak.
Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy az állandó figyelmeztetések ellenére sem csökken a túlsúlyos németek száma. Ráadásul az elhízottak mind fiatalabbak is, azaz a kövérek a férfiak esetében már 35, a nők táborában pedig 55 év felett „túlsúlyban” vannak. Ilyen riasztó mérlegre még nem volt példa a német történelemben.
A szakértők tudatában vannak annak, hogy az egészséges táplálkozás az életszínvonal és a képzettség függvénye is. Ami az utóbbit illeti, az alacsonyabb képzettségűek inkább a mának élnek, s kevesebbet gondolnak a jövőre, arról nem is beszélve, hogy kevesebbet enni meglehetősen kellemetlen dolog.
Ami a tanácsokat illeti, a kutatók különösebb újdonsággal nem szolgáltak. Javasolták a napi ötszöri, lehetőleg kis adagokat feltételező étkezést, minél több zöldséggel és gyümölccsel. Indítványozták továbbá, hogy hangsúlyt kell helyezni a változatosságra, a cukrot, a sót, a tojást és a húst azonban mérsékelni kell. S arra intettek, hogy tudatosan kell enni, lehetőleg nem megvárva a teljes jóllakottságot. A jóleső telítettség érzetét pedig a folyadék segíti, naponta minimum 2 liter; főként ásványvíz, tea és gyümölcslé, s semmi esetre sem alkohol.
Pietsch Lajos/MTI
