A stressz és az agresszió ördögi köre Miért borulnak ki olyan könnyen és miért csillapodnak le nehezen az emberek? A választ ezúttal is a hormonokban kell keresnünk. A hipotalamusz agresszióközpontjának stimulálása fokozott stresszhormon-termeléshez, a fokozott stresszhormon-termelés pedig agresszióhoz vezet – állapították meg magyar (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Budapest) és holland (Gyógyszerkutató Központ, Leiden–Amsterdam) kutatók. Mindez arra utal, hogy a két folyamat között pozitív visszacsatolás áll fenn. Ez az ördögi kör tehát magyarázatul szolgálhat arra, miért alakul ki olyan könnyen agresszív viselkedés, és ha kialakult, miért nehéz megfékezni. A kutatócsoport állatkísérletei során azt vizsgálta, növekszik-e a vérben az agyi agresszióközpont ingerlésével a stresszhormonok szintje, illetve, hogy magasabb stresszhormonszintek mellett agresszívabbak lesznek-e az állatok (Behavioral Neuroscience, 2004. október 3.) A kísérletek során a patkányokban elektromosan stimulálták a középagy érzelmek szabályozásáért felelős területében, a hipotalamuszban található agresszióközpontot. Az eredmény: az állatok vérében az egyébként csak stresszre termelődő kortikoszteron szintje hirtelen nőtt anélkül, hogy az állatokat bármiféle stressznek tették volna ki. A vizsgálat vezetője, Menno Kruk elmondta, hogy a stresszhormonok mozgósítják az energiaraktárakat, és így készítik fel a szervezetet a stresszre adott válaszra, a menekülésre vagy a harcra. Most azonban újabb hatásukra is fény derült: megkönnyítik az agy számára a harcot.