A tartósan lélegeztetésre szoruló, túlélt betegek esetében „Postintensive care syndrome” is kialakulhat, mely a légzőszervi mellett komplex muszkuloszkeletális rehabilitációt is szükségessé tehet.

Virtuális konferenciát tart a Berlini Orvos Társaság „Thrombotikus és kardiovaszkuláris kockázat a COVID-19-ben szenvedő betegekben” címmel.

Manapság az újságok és híroldalak naponta frissülő méretes szalagcímekben közlik, hány újabb áldozata van az éppen dúló világméretű koronavírus-járványnak. És a valóban sokkoló adatok és meredeken felfelé ívelő görbék láttán hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy más halálokok nagyságrenddel több halálos áldozatot szednek a járvány alatt – ahogyan ezt tették a járvány előtt és feltehetőleg tenni fogják a pándémia lecsengése után is. Ilyen tömeggyilkos a dohányzás is.

Bár a COVID-19 fertőzés leginkább a tüdőket érinti, a második leggyakrabban megtámadott szerv a vese, írja az OTSZ Online.

A diabetes különféle mechanizmusokon keresztül a COVID-19 gyorsabb progresszióját és súlyosabb kimenetelét eredményezi.

Egyre több kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az akut respiratorikus distressz szindróma kezelésére alkalmazott standard légzésterápia valóban a legmegfelelőbb módszer-e a COVID-19 pneumonia kezelésére, írja az OTSZ Online.

Megfontolásra ajánlható, hogy a veszélyhelyzet idejére vajon lehet-e átmenetileg támogatni a NOAC-ok szélesebb körű emelt finanszírozását legalább a 65 év feletti populáció részére.

A PharmaOnline szerint a fertőzés következtében gyakoribb a koraszülés és a több a császármetszés.

A járványhelyzet miatt megváltozott a halottakkal kapcsolatos eljárásrend a magyar kórházakban, írja a Napi.hu.