Az izgalmasnak ígérkező válaszokat ősszel kaphatjuk meg Gyulán, egy holisztikus szemléletre épülő, interdiszciplináris jellegű konferencián.

Ideje digitalizálni és észszerűsíteni a rezidensképzést – írja az Orvosok Lapjában Vámosi Péter, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.

Az összes beutaló mindössze 20 százalékát állítják ki elektronikusan – derült ki a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) V. Országos és I. Alapellátási Konferenciájának második napján. Elhangzott az is, hogy sürgősségi beutaló a digitális rendszerben nem létezik, és beszámoltak az intézményekben és a praxisokban végzett ellenőrzések tapasztalatairól is.

A hazai alapellátás leszakadozóban van, a remélt felzárkózás helyett – nyilatkozta lapunknak dr. Rurik Imre professzor, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.

Az alkalmasság megítélését szabályozó, sokszor módosított 13/1992. (VI.26.) NM rendelet szerint főszabályként elsőfokon az 1. alkalmassági csoportban („nem hivatásos”, azaz „úrvezető”) a háziorvos illetékes a vizsgálat elvégzésére – ideértve azt a háziorvost is, akihez nincs az illető bejelentkezve (ambuláns „beteg”), de az aktuális tartózkodási helye szerint területileg illetékes; vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos is.

A gépjármű vezetői alkalmasság vizsgálata zömében a háziorvosi és a foglalkozás-egészségügyi rendelőkben történik. Az alkalmasságról a vizsgálatot végző orvos egyszemélyi felelősséggel dönt. Az ún. első fokon meghozott döntéssel szemben az érintett  természetesen élhet a felülvizsgálat jogával.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális munkája során már az 1990-es években felismerte, hogy a hátrányos helyzetű csoportok segítése csak akkor lehet igazán eredményes, ha specializált egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak betegeik számára.

A Válasz Extra 3. adásának vendége Porpáczy Krisztina, az orvosi kamara háziorvosi csoportjának vezetője és Szabó János hevesi háziorvos.

A súlyos asztma kezelésében ma már a klinikai és gyulladásos fenotípusok, valamint a társbetegségek figyelembevételével meghatározott célzott terápiák alkalmazása zajlik, ami magában hordozza a klinikai remisszió elérésének lehetőségét is.

Az orvoselvándorlás, a szakemberhiány Nyugat-Európában sem ismeretlen probléma – írja a Mandiner az OECD adataira hivatkozva.