A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mobil Egészségügyi Programja: gondozás a periférián
A magyar állam civil szervezetekkel együttműködve „Felzárkózó Települések” (FeTe) programot indított, amely a KSH által meghatározott 300 legszegényebb településen valósít meg átfogó szociális fejlesztéseket. A FeTe program kis lélekszámú falvaira jellemző az alacsony foglalkoztatottság, a magas munkanélküliség, és jelentős mértékű a társadalmi elszigeteltség, ugyanakkor országos szinten ezeken a településeken a legmagasabb a születések száma. A problémákkal járó következményes képességvesztések és az ellátórendszer igénybevételének nehézségei tovább rontják az egyébként is komplex társadalmi problémákat, kialakítva ezzel egy ördögi kört (1). Ezt csak egy jól működő egészségügyi alapellátás lenne képes feloldani.
A gyenge egészségértés, a szegénységből adódó hátrányok, az egészségügyi ellátórendszer helyi hiányosságai és a rossz állapotú infrastruktúra együttesen okozzák, hogy a FeTe programban érintett lakosság egészségi állapota rossz. Gyakoriak a krónikus betegségek, mint például a szív- és érrendszeri problémák vagy a cukorbetegség, és az érintettek gyakran csak előrehaladott, szövődményes állapotban fordulnak orvoshoz.
A FeTe-településeken azonban kiemelkedően magas, közel 50% a betöltetlen háziorvosi körzetek aránya. Hiába a tartósan betöltetlen körzetekhez kínált, akár nettó 20 millió forintos állami letelepedési támogatás, van, ahol 20 éve nincs állandó háziorvos. Betöltetlen, helyettesítéssel ellátott körzetekben a heti rendelési idő csak fele a betöltött körzetekben előírthoz képest. A helyettesítő háziorvos jellemzően az akut, égető feladatokkal és kötelező szakértői tevékenységeivel (például keresőképtelenség vagy hiányzás igazolása stb.) foglalkozik. Idő szűkében könnyen elmaradnak a krónikus betegségek szűrései, a körültekintő gondozási és más prevenciós feladatok.
Nincsenek ideális helyzetben azok a FeTe-lakosok sem, akik betöltött háziorvosi körzethez tartoznak, ugyanis a kisebb falvakban legjobb esetben is csak fiókrendelő működik heti pár óra rendeléssel, de számos településen egyáltalán nincs rendszeres háziorvosi rendelés. Az itt élők általában csak 5-10 kilométerre lévő rendelőkben érhetik el háziorvosukat. A legnehezebb helyzetben lévő páciensek számára az alapellátás gyakran csak a közösségi közlekedéssel érhető el, amelynek járatsűrűsége változó, és sok esetben az utazás anyagi vagy időbeli korlátok miatt számukra nem megoldható.
Előzmények
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSz) szociális munkája során már az 1990-es években felismerte, hogy a hátrányos helyzetű csoportok segítése csak akkor lehet igazán eredményes, ha specializált egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak betegeik számára. Így indította meg az MMSz a még ma is működő mobil tüdőszűrő programot hajléktalanoknak. Később az MMSz a határon túli magyarság számára a környező országok különböző településein indított további szűrőprogramokat. Fontos mérföldkő volt a telemedicinális technológiát is alkalmazó gyermekszemészeti szűrőbuszprogram bevezetése 2019-ben (2).
Telemedicinális program
A Covid-pandémia rávilágított arra, hogy a virtuális téren keresztül az alacsonyabb jövedelmű régiókban is biztosítható orvosi ellátás (3). Az MMSz felismerte, hogy a FeTe-települések ellátási igényei, szociális problémái és az orvosok alacsony utazási és költözési hajlandósága miatt fellépő problémák áthidalhatók kevert kontakt és telemedicinális ellátás segítségével. A modern technológia alkalmazása lehetőséget kínál arra, hogy az évtizedek óta táguló társadalmi szakadékot csökkenteni lehessen, és elinduljon a hátrányos helyzetű közösségek felzárkózása (4). Ezzel a céllal indította el az MMSz Naszlady Attila egészségfejlesztési programját.
Az MMSz 2023 tavaszán indította el mobil egészségügyi programját (MEP), melyhez 2023 végéig 5 vidéki régióban összesen 30 FeTe-település csatlakozott, a teljes ellátott lakosság jelenleg mintegy 30 000 fő. A program helyi szervezését Máltai Egészségpontok látják el Hirics, Litke, Nyírkáta, Szalonna és Zalakomár településen. Minden egészségponton legalább két, teljes munkaidőben foglalkoztatott szakember dolgozik, akik a páciensek helyi toborzásával, időpont előjegyzésével, betegutak szervezésével segítik a program megvalósulását.
A MEP 12 gépjárművel, mobil egészségközponttal (MEK) rendelkezik, melyek előre meghirdetett rend szerint látogatják a településeket. Ezek a mikrobuszok önálló rendelőként működnek, és felszereltségük lehetővé teszi a telemedicinális betegvizsgálatot, valamint a helyszíni laborvizsgálatokat (Point of Care testing, POCT) támogató eszközök használatát. A MEK-ek eszközeit egy képzett ápoló és egy műszaki felelős működteti, akik személyesen találkoznak a betegekkel a lakhelyük közelében, míg az orvos a telekonferencia-platformon keresztül végzi a konzultációt.
A rendszer alapja a széles sávú mobilinternet-kapcsolat. A közvetlen orvos-beteg kommunikációt széles látószögű kamera és jó minőségű mikrofon- és hangszóróegység segíti. A beteg fizikális vizsgálatának telemedicinális megvalósítását a következő eszközök teszik lehetővé:
• digitális pulzoximéter (pulzusszám, oxigénszaturáció)
• digitális fonendoszkóp (szív- és tüdőhallgatózás)
• digitális spatula (torokvizsgálat)
• digitális audiométer (hallásvizsgálat)
• digitális dermatoszkóp (anyajegyszűrés)
• általános digitális vizsgálókamera (többfunkciós vizsgálókamera)
• digitális otoszkóp (fülvizsgálat)
• funduskamera (szemfenékvizsgálat)
A minimumeszközparkon túl kiemelendő, hogy minden egység digitális rögzítésre képes EKG-t használ, valamint testösszetétel-mérő mérleget, boka-kar index mérőt, spirométert, Holter-készüléket, ABPM (ambuláns vérnyomás-monitorozó) eszközt, defibrillátort és a sürgősségi ellátáshoz szükséges eszközöket is tartalmaz.
A krónikus betegségek diagnosztizálása és követése szempontjából elengedhetetlen laborvizsgálatok nagy részét POCT-készülékkel pár perc alatt a MEK-en el lehet végezni, a további szükséges vizsgálatokra az MMSz bicskei logisztikai központjában működő nagylaborban van lehetőség, ahová a MEK járművei minden nap végén visszatérnek, és az aznap levett mintákat leadhatják.
A program elsősorban krónikus betegségek szűrésére, valamint a diagnosztizált betegek ellátására összpontosít, emiatt túlnyomórészt előjegyzés szerint történik. Az akut panaszokkal jelentkező pácienseket is ellátják egy előre meghatározott eljárásrend alapján. Fontos azonban tisztában lenni a telemedicina korlátaival, hiszen például a has tapintásos vizsgálata nem kivitelezhető ilyen módon. Ezért az akut panaszokkal érkezők egy részét tovább kell irányítani a területileg legkönnyebben elérhető egészségügyi szolgáltatóhoz.
A MEP a helyi alapellátást kiegészítve kíván működni. Amennyiben lehetséges, a program a helyi háziorvossal kooperál, függetlenül attól, hogy a praxis betöltött-e vagy sem, mivel a térség lakosai fokozott ellátási igényekkel rendelkeznek. Fontos hangsúlyozni, hogy a MEP nem rendelkezik táppénzre vételi jogosultsággal, nem végez alkalmassági vizsgálatokat, és hasonló korlátai miatt nem célja, hogy teljesen kiváltsa a hagyományos háziorvosi ellátást. A program célja inkább annak kiegészítése és támogatása.
Tapasztalatok
A MEP keretei közt az indulást követő fél évben (2023. április–október) közel 2000 fő jelent meg legalább egy konzultáción. Rövid idő alatt százas nagyságrendben nőtt a magas vérnyomással és diabétesszel diagnosztizált betegek száma. Az egy főre jutó ellátási események száma ugyanebben az időszakban átlagosan majdnem 3 volt, vagyis már a kezdeti időszakban megindult a betegek gondozása. Ugyanebben az időben az érintett településeken csökkent a beutalások és az igénybe vett szakorvosi ellátások száma (adatok publikálás alatt).
A betegút szervezése során hamar egyértelművé vált, hogy igen nehéz az ultrahangvizsgálatok elérése. Erre reagálva az MMSz a program zászlója alatt elindította mobil ultrahang-szolgáltatását. A telemedicinális rendeléseket végző orvosok igényei alapján az MMSz szakorvosi telekonziliárius hálózatot is létrehozott, a rendszeren belül többek közt kardiológus, gasztroenterológus vagy endokrinológus szaktanácsai is elérhetők szükség szerint.
A telerendelő orvosok közt nagy számban akad olyan, aki élethelyzetéből adódóan, családi vagy egészségügyi okok miatt nem vállalna teljes állásban klinikai munkát, de szívesen dolgozik otthonról részmunkaidőben. A telemedicinális ellátás tehát olyan orvosokat tud gyógyítómunkába állítani, akik egyébként nem lettek volna elérhetők a betegellátás számára. A program tehát hidat képez az orvosi ellátáshoz nehezen hozzáférő betegek és azok között az orvosok között, akik csak nehézségek árán tudnának részt venni a betegellátásban.
Összefoglalás
Összességében a MEP jövőbeni sikere nagymértékben múlik a fenntarthatóságán és a bővíthetőségén. Ez különösen fontos, mivel jelenleg nem látszik olyan alternatív megoldás, amely rendszerszinten képes lenne minőségi alapellátást biztosítani a perifériára szorult, egészségügyi ellátáshoz nehezen hozzáférő lakosság számára.
IRODALOM
1. Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Altorjai P, Eörsi D, Győri-Dani V, Horváth K, Kovács R, et al. Szakmai összefoglaló a telemedicinális egészségügyi ellátás lehetőségeiről a felzárkózó településeken. Budapest, 2023.
2. Borenszki-Gutási É, Kovács R, Nagy F, Maróti P. Lakóhelyközelbe vitt egészségügyi ellátás és szaktudás: A telemedicina jelene és jövője. Máltai Tanulmányok 2024;6(4):121–129.
3. Hoffer-Hawlik MA, Moran AE, Burka D, Kaur P, Cai J, Frieden TR, et al. Leveraging telemedicine for chronic disease management in low-And middle-income countries during Covid-19. Glob Heart 2020 Sep 15;15(1):63. DOI: 10.5334/gh.852.
4. Bärnighausen T, Bloom DE. Designing financial-incentive programmes for return of medical service in underserved areas: Seven management functions. Hum Resour Health 2009 Jun 26:7:52. DOI: 10.1186/1478-4491-7-52.
