A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

Az SE Anatómiai Intézetének kutatóstábja 2017 óta vizsgálja más egyetemekkel kollaborációban a skizofrénia idegsejtszintű magyarázatát.

A vas-érzékeny, a neuromelanin-érzékeny és a diffúzió-érzékeny mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) alkalmas lehet a Parkinson-kór korai detektálására és a kórlefolyás nyomon követésére.

Mindannyian ismerünk családunkban, ismeretségi körünkben olyan személyt, aki kimagasló szellemi képességekkel rendelkezett, majd a súlyosbodó mentális hanyatlás az évek előrehaladtával a hivatásában, a társadalomban és a családban is korábbi jelenlétének, szerepének és aktivitásának fokozatos leépüléséhez vezetett. Az öregedéssel azonban nem feltétlenül jár együtt kóros mértékű szellemi hanyatlás: gondoljunk csak a 80-as, 90-es éveikben még mindig aktív és kreatív tudományos kutatókra, művészekre, szakemberekre.

A progresszió lassításának kutatása kiemelt jelentőségű. Sajnos a legelterjedtebb mechanizmus, az agyi béta-amiloid lerakódás gátlását célzó klinikai vizsgálatok ez idáig többnyire sikertelennek bizonyultak.

Egy új peptid antagonista alkalmazásával állati modelleken sikeresen csökkentették a béta-amiloid plakkok lerakódását az agyban, közli a PharmaOnline.

Egy új kutatás szerint a közhiedelemmel ellentétben, a magasabb képzettség nem véd meg a demencia ellen, írja az OTSZ Online.

A Semmelweis Szalonban mutatták be dr. Nagy Zoltán, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet volt főigazgatójának, a Semmelweis Egyetem Konzisztóriuma elnökének, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika professor emeritusának A csodálatos agy című könyvét.

Noha a gyógyszeriparban jelenleg megtorpanás tapasztalható a demenciaellenes szerek kutatása terén, számos úton próbálkoznak új gyógyszerek kifejlesztésével.

A klinikai kutatások nagy jelentőségűek a pszichiátriában és dinamikusan fejlődnek. Távlati céljuk a betegségek jobb megértése, az ellátás jobb megszervezése és hatékonyabb terápiák kifejlesztése. Jó lenne, ha a klinikai kutatások fejlődése, térnyerése Magyarországon is új lehetőségeket teremtene a szakmai növekedésre a pszichiátria területén.