A University of Colorado Anschutz Medical Campus kutatói a Brain folyóiratban megjelent új cikkükben egy olyan jelátviteli útvonalat írtak le, amely alkalmas lehet a Parkinson-kór progresszióját megváltoztató betegségmódosító terápiák kidolgozására.

Az ezredforduló környékén kifejlesztett, majd gyorsan bővülő genomikai és egyéb omikai, valamint más molekuláris biomedicinális megoldások a klinikai medicina és az egészségügy más területein is új korszakot nyitottak.

Először használtak amerikai kutatók fotonikus eszközben mesterséges intelligenciát, hogy nagy tempójú képfelismerést érjenek el, írja a hvg.hu.

A Scripps Kutatóintézet munkatársai szerint az agy egyik fehérjéje felel az alkoholbetegeknél tapasztalható visszaesésekért, írja a Qubit.

A Qubit szerint a Harvard Egyetem Molekuláris és Sejtbiológiai tanszékének kutatói azt állítják, azonosították az agy „betegségközpontját”.

Az epilepszia élettartam-prevalenciája 1,2–2,9%, ami nem alacsony arány összességében. Emellett kiemelendő, hogy a kezelés évekig, évtizedekig, akár egész életen keresztül tarthat, így különböző élethelyzetekben kell kezelni, megtalálni a beteg számára optimális, egyénre szabott terápiát.

Egereken végzett kísérlet utal arra, hogy a fertőzés átvészelését követően a Parkinson-kórban tapasztalthoz hasonló agykárosodás fordulhat elő.

Javul a Debreceni Egyetemen az idegrendszeri kóros betegségek kezelése az egyetem partnerségével megvalósuló projekt keretében.

Egy kutatócsoport felfedezése megerősíti azt a feltevést, hogy a gyors ritmus a szükséges előfeltétele a magasabb rendű agyi funkciónak.

Egy, a Nature Communications folyóiratban megjelent cikkben arról számoltak be, hogy őssejtekből létrehozott prenatális agymodellen sikeresen alkalmaztak két olyan génterápiás módszert, melyek alkalmasak lehetnek az autizmus egyik formájának, a Pitt-Hopkins szindrómának a kezelésére.