Kuratív terápia az ALS egyik ritka, agresszív típusában
Az ulefnerszen képes visszafordítani a funkcióvesztést a FUS gén mutációi miatt kialakult ALS-ben.
A The Lancet folyóiratban május 22-én jelent meg a Columbia University Irving Medical Center kutatóinak cikke, amelyben arról számoltak be, hogy az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis) egyik ritka típusában a betegek állapotának javulását sikerült elérni egy kísérleti terápia alkalmazásával.
Neil Shneider, a Columbia neurológusa elmondta, hogy amikor olyan ALS-betegekkel beszél, akik önként jelentkeznek kísérleti terápiákra, általában azt kérdezik tőle, hogy: “Mit remélhetek ettől a kezeléstől?”. “És nekem erre mindig azt kell válaszolnom, hogy a legtöbb klinikai vizsgálatban az a reményünk, hogy lassíthatjuk a betegséget, vagy esetleg még meg is állíthatjuk a progressziót.”
Ezért nagy meglepetés volt, amikor néhány kísérleti hatóanyaggal kezelt beteg állapota javulást mutatott.
“Az ALS kezelésére szánt új gyógyszerek tesztelésekor általában nem számítunk klinikai javulásra. Amit viszont most egy betegnél tapasztaltunk, az valóban példátlan funkcionális helyreállás. Ez meglepő, egyben igen motiváló számunkra, mind az ALS-kutatók közössége, mind az ALS-betegek számára.”
A Shneider vezette vizsgálatban 12 olyan beteg adatait közölték, akik az ALS egy ritka formájában, a FUS gén mutációja által okozott betegségben szenvedtek, és akiket egy kísérleti hatóanyaggal kezeltek. Bár a FUS gén mutációi az ALS-esetek mindössze 1–2%-áért felelősek, a legagresszívebb betegséget okozzák, ami serdülőknél és fiatal felnőtteknél jelentkezik. Az ilyen mutációval rendelkező betegeknél a toxikus FUS fehérjék felhalmozódnak a beteg izmait irányító motoros idegsejtekben, és végül elpusztítják az idegsejteket. A most publikált esettanulmány-sorozatban szereplő betegek közül ketten figyelemre méltóan reagáltak az ulefnerszen (korábban jacifuszen néven ismert) kísérleti terápiára, amelyet Shneider az Ionis Pharmaceuticals céggel együttműködésben fejlesztett ki.
Egy fiatal nő, aki 2020 vége óta kapja a terápiát injekció formájában, ismét képes segítség nélkül járni, és lekerült a lélegeztetőgépről is. Ez a beteg élte meg a leghosszabb ideig ezt a betegséget az összes ismert, fiatal korban kialakuló FUS ALS-beteg közül. A második beteg, egy 30-as évei közepén járó férfi, a kezelés megkezdésekor még tünetmentes volt, de az izmok elektromos aktivitásának vizsgálata azt mutatta, hogy a tünetek valószínűleg hamarosan megjelennek. A kísérleti gyógyszerrel végzett hároméves folyamatos kezelés után a férfinál még nem jelentkeztek a FUS-ALS tünetei, és az izmok rendellenes elektromos aktivitása javult. Összességében a hat hónapos kezelés után a betegeknél akár 83%-os csökkenés volt tapasztalható a neurofilament light fehérje szintjében, amely az idegi károsodás egyik meghatározó biomarkere.
“Ezek az adatok azt mutatják, hogy ha elég korán beavatkozunk, és a betegség lefolyása során a megfelelő időben a megfelelő célpontot támadjuk meg, akkor nemcsak lassíthatjuk a betegség előrehaladását, hanem valójában vissza is fordíthatjuk a funkcionális veszteségek egy részét, azaz kuratív terápiát alkalmazhatunk” – mondja Shneider.
Bár az esetsorozatban szereplő többi, tünetekkel rendelkező beteg többsége nem élte túl agresszív betegségét, Shneider szerint többen is láthatóan profitáltak a kezelésből: a betegség progressziója lelassult, ennek következtében hosszabb életet éltek. A betegcsoport vizsgálata azt is kimutatta, hogy a gyógyszer biztonságos és jól tolerálható, nem okozott súlyos mellékhatásokat.
Az első betegek eredményeit látva az Ionis Pharmaceuticals vállalta, hogy támogatja a gyógyszer globális klinikai vizsgálatát, amelyet Shneider vezet, és amely jelenleg már folyamatban van.
“Most izgatottan várjuk az eredményeket, amelyek remélhetőleg az ulefnerszen jóváhagyásához vezetnek” – nyilatkozta Shneider.
Az ulefnerszen fejlesztése régebben egyetlen beteg megsegítésére irányuló kezdeményezésként indult, mára azonban egy teljes körű klinikai vizsgálattá nőtte ki magát, amely sok, ezzel az agresszív ALS-formával küzdő beteg számára nyújthat reményt, segítséget.
Shneider hat évvel ezelőtt először egy Iowa állambeli személy, Jaci Hermstad esetében tesztelte a terápiát, akinek egypetéjű ikertestvére évekkel korábban hunyt el ALS-ben. Shneider az Ionis Pharmaceuticals céggel együttműködve olyan gyógyszert fejlesztett ki, amelyet még soha nem teszteltek embereken, és elméletileg képes lehetett arra, hogy lassítsa Jaci tüneteinek progresszióját. Shneidernek oka volt azt hinni, hogy a gyógyszer hatékony lehet: alig néhány évvel korábban egereken végzett kutatásai során kiderült, hogy a FUS mutációk miatt a sejtek a motoros neuronokra toxikus hatást kifejtő fehérjéket termelnek. Az eredmények arra utaltak, hogy a toxikus FUS fehérjék szintjének csökkentése megakadályozhatja vagy késleltetheti az ALS kialakulását és progresszióját.
Shneider úgy vélte, hogy a gyógyszer hatékony módszer lehet a FUS fehérjék szintjének csökkentésére. A gyógyszer egy új, nagyon ígéretes osztályba tartozik, amely rövid DNS-darabokat, úgynevezett antiszensz oligonukleotidokat (ASO-kat) használ, hogy elnémítson (csendesítsen) bizonyos géneket és leállítsa az általuk kódolt fehérjék termelését.
Az ulefnerszent úgy tervezték, hogy elnémítsa a FUS gént és csökkentse a toxikus és normális FUS fehérjék termelését. “Mivel azt is megállapítottuk, hogy az érett neuronok tolerálják a normális FUS fehérje szintjének csökkenését, tanulmányaink alátámasztották a kezelés indokoltságát a FUS mutáció miatti ALS-ben szenvedő betegek körében” – összegzett Shneider. Még 2019-ben Shneider engedélyt kért az FDA-tól, hogy Jaci számára az ulefnerszent kiterjesztett hozzáférési program (expanded access program) keretében, más néven „méltányossági felhasználás” (compassionate use) keretében alkalmazhassa.
Azóta világszerte már legalább 25 beteget kezeltek ulefnerszennel (eredetileg Jaci Hermstad után jacifuszen néven) kiterjesztett hozzáférési programok keretében.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Experimental ALS drug shows unprecedented recovery in some patients
Irodalmi hivatkozás:
Shneider, N. A., et al. (2025). Antisense oligonucleotide jacifusen for FUS-ALS: an investigator-initiated, multicentre, open-label case series. The Lancet. doi.org/10.1016/S0140-6736(25)00513-6.
