Fertőzött tehéntől kapta el a madárinfluenzát egy ember Texasban, írja a New Scientist nyomán a Telex.

A házi macskák és a denevérek közötti interakciókat vizsgálták egy nemzetközi együttműködés keretében.

Az Index szerint kutatások kimutatták, hogy a csernobili elzárt zónában élő farkasok ellenállóvá váltak a rákkal szemben.

Kutatások és klinikai tapasztalatok is alátámasztják, hogy az állatasszisztált intervenciók jól alkalmazhatóak a pszichiátria területén is, olyan pszichés zavarok esetén, mint például a depresszió, szorongás, traumák, autizmus spektrumzavar, ADHD vagy akár a skizofrénia

Az időjárás kedvezett a madárinfluenza terjedésének a vadon élő madarak körében; a betegnek látszó és elhullott példányokat kerülni kell.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét azonosította a Nébih laboratóriuma.

A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

A kutyák a köztes gazda szerepét játszhatják a madárinfluenza-vírusok emberhez történő alkalmazkodásában, írja a Qubit.

A Balaton nyugati térségében az Afrikában elterjedt Hyalomma rufipes kullancsfaj tíz példányát azonosították.

A tavasszal Magyarországra visszatérő és gyakran építési területekre fészkelő partifecskék védelmére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.