A cigarettafüstben több ezer vegyi anyag van, ezek közül már több százról bizonyították, hogy káros vagy potenciálisan káros anyagok, tehát összefüggésbe hozhatóak a dohányzással kapcsolatos betegségek – elsősorban a tüdőrák, a COPD, és a koronáriabetegség – kialakulásával.

A Magyar Kardiológusok Társasága a Füstmentes Világnapon figyelmeztet a káros szenvedély hatásaira.

A növekedési hormon túlzott mértékű termelése során kialakuló akromegália ritka betegség, becslések szerint hazánkban 1250 beteg lehet.

Idő előtt fejezték be a klinikai vizsgálatot, ami a szelektív béta-1-blokkoló metoprolol alkalmazását vizsgálta COPD-seknél, írta a PharmaOnline.

Először találtak zsírszövetet túlsúlyos és elhízott emberek tüdejében ausztrál kutatók – számolt be tanulmányukról a BBC hírportálja.

Noha a legtöbb beteg fő panasza a rekedtség, az igazi veszélyt és a kihívást a légúti szűkület által okozott közvetlen fulladásveszély, illetve a betegség mélyebb légutak (trachea, hörgők) irányába történő terjedése és a befolyásolhatatlan papillomaszóródás jelenti.

Az amerikai Mayo Clinic patológusa szerint a betegek tüdőszövet-mintái úgy néznek ki, mintha mustárgázt lélegeztek volna be, írja a hvg.hu.

Amerikai kutatók olyan modellt fejlesztettek ki, melynek segítségével sejt- és szövetszinten tanulmányozhatók a légutak izomösszehúzódásai.

A kutatók becslése szerint több ezer 1-14 év közötti gyerek asztmáját okozhatja a légszennyezés, derül ki az Index összeállításából.

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) teljes népességre vetített előfordulása 2−4%-ra tehető. Típusos klinikai tünete a hangos, légzésszünetekkel megszakított horkolás, ami fokozott nappali aluszékonysággal jár.