A stroke világszerte népbetegség, és a hosszú távú fogyatékosság vezető oka, így kiemelt jelentősége van a minél korábban elkezdett, hatékony rehabilitációnak. A rehabilitáció célja a betegek funkcionális képességeinek helyreállítása és a fogyatékosság mértékének csökkentése.

A PTE kutatói a HUNOR – Magyar Űrhajós Program keretében olyan kérdésekre keresik a választ, melyek elengedhetetlenek a hosszú távú, a következő évtizedeket meghatározó űrmissziók kapcsán.

Preklinikai vizsgálatok szerint az egészséges gliasejtek injektálása még relatíve késői fázisban is jelentősen lassítja a betegség progresszióját.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) nemrég kutatást végzett, hogy megtudják, milyen hatással van az emberi agyra a mesterséges intelligencia használata, írja a Qubit.

A mágikus napi 10 ezer lépést gyakran tartják a varázsszámnak, azonban ez egy japán marketingkampányból származik, írja az ATV.

A logopédiai tevékenység meghatározása alapján a kommunikációs zavarok funkcióterületek szerint osztályozhatók, ideértve a beszéd- és nyelvi zavarokat, a hangképzési nehézségeket, valamint a nyelészavarokat.

Egy nemzetközi kutatócsoport éveken át vizsgálta az ülés agyra gyakorolt hatását, a kutatás eredményeiről számol be a hvg.hu.

Az Alzheimer & Dementia folyóiratban jelent meg a University of California kutatóinak cikke, amelyben az EXERT (Exercise in Adults with Mild Memory Problems) klinikai vizsgálat eredményei szerint mind az alacsony, mind a mérsékelt és magas intenzitású testmozgás értékes eszköz lehet az Alzheimer-kór elleni küzdelemben.

Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána.

A Stanford University kutatóinak cikke szerint a varicella zoster vírus (VZV) elleni vakcina csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát, így potenciális új eszközt kínál a kognitív hanyatlás elleni küzdelemben.